Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - R. VÁRKONYI ÁGNES: Kihívások és alternatívák. Dobó, Tinódi, Balassi

Balassi négy évig tanult idegen nyelvi környezetben, a költészet tudományát nem az anyanyelvén sajátította el, soknyelvű közegben forgott. Mégis páratlan ura a magyar nyelvnek és szinte szerelmesen kívánta „meggazdagítani.” A Christophoro Castelletti olaszból lefordított pásztoijátéka, a Szép magyar comedia (1588) prológusa kész művelődési programot vázol fel. Nemzetünket Isten nemcsak jó fegyverviseléssel, hanem a tudományra,,, mindenre jó elmével” áldotta meg, de mi szégyelljük, amivel minden más nemzet dicsekszik. Mátyás királynak, Károly császárnak, Schwendi Lázárnak nem ártott a filozófia és a geometria, hát miért irtózunk a tudománytól, hiszen „az kinek Isten az bátor szív mellé az jó tudománt is adta, annak nem tompítja, hanem igen megjobbítja szablyája élét véle.” Szükséges a „mulatság, vigasság”, hogy megkönnyebbítse a nagy terhet és gondot. Szerelemről szól a komédia, nem azért mert egész Magyarország elmerült a szerelemben, hanem mert a jó szerelem erkölcsjavító: „ erőseket bátorít, bolondokat eszesít, resteket meggyorsít, részegeket megjózanít... ” Ebbe a tudományokra nyitott, megvidámító, erkölcsjavító koncepcióba tartozik a magyar nyelv művelése is: „Ha én is azért a magyar nyelvet ezzel akartam meggazdagítani, hogy megesmerjék mindenek, hogy magyar nyelven is meglehetne ez, azmi egyéb nyelven meglehet. ” Az ajánlásban is megemlíti: „Mennyivel éntőlem ékesb igékkel lehetett, olyannal csináltam ez komédiát".10 Verseiben ősi szavak, kifejezések csillannak meg és teremtenek asszociációs hidat súlyos századok felett. A „Bocsásd meg, Úristen ifjúságomnak vétkét" kezdetű versében a könny, a siralom, a „sűrű könyves szemmel" a „zokogásokkal, siralmas szép szókkal / kér fejének kegyelmet” tengerszem-mélyéről az Ómagyar Mária siralom szavai hangzanak: „ Valék siralom-tudatlan // Szemem könnytől árad. ”70 71

Új időtudatban élő apja óráját küldte Nümbergbe megjavítani. A költő fiú kozmikus méretekben vázolja az idő romboló, mindent átváltozató hatását: „Idővel paloták, házak, erős várak, városok elromolnak, / Nagy erő, vasz- tagság, sok kincs, nagy gazdagság idővel mind elmúlnak, / Tavaszi szép rózsák, liliom, violák / idővel mind elhullnak, / ...Még az föld is elagg, hegyek fogyatkoznak, / idővel tenger apad, ” csak a szerelem véghetetlen.72

70 Balassi Bálint: Szép magyar komédia. A szöveget gondozta, a jegyzeteket és az életrajzi jegyzeteket írta Kőszeghy Péter és Szentmártom Szabó Géza. Osiris Kiadó, Budapest, 2004. 7, 13—16.

71 Jakobovich és Pais Dezső olvasatában: Ómagyar Mária siralom. Keresztury Dezső tanulmányával. Helikon Kiadó, 1982.

72 Balassi Bálint Énekei, Negyvenhetedik. 1986. 113-114.

35