Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)
AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - R. VÁRKONYI ÁGNES: Kihívások és alternatívák. Dobó, Tinódi, Balassi
A lét alapkérdéseit rejtette istenes verseibe. „Hogy életre adál, azonnal oktatái, / mint érteném titkodot ”73 - fogalmazta meg utolsó versében, haláltusáját viva a Végtelen irgalmú zsoltárfordításában. Valamikor 1591 második felében térhetett haza s részt vett a török kiűzésére indított nemzetközi háborúban. Átélte, hogy visszafoglalták Füleket, ahol annakidején apja megsebesült, lezuhantak a török hatalmi jelvények a családi várak, Kékkő és Divény tornyairól. 1594. május 19-én Esztergom várát rohamozva láblövést kapott, sebei elfertőződtek. Istennel társalgó sorain átüt, mennyi sebet ejtettek lelkén a kudarcok, a rosszakarók, a vádaskodások, ifjúságának féktelenségei és a rázúduló magány. Személyisége, énképe kiformálódásának hosszú útján eljut az Úristennel kötött érdekszövetség többször elismételt gondolatáig: a Te érdeked is uram, hogy megbocsáss, magadnak és nem a sátánnak teremtettél. Ez több mint alkudozás. „Mit használsz szegénynek örök kárhozatjával? / Hadd inkább dicsérjen ez földön éltében /szép magasztalokkal. ”74 Bűnbánó soraiból hiányoznak a reformáció képzetei, a „bűnös ország”, a „bűneiért bünteti isten a magyar népet ” és hasonló gondolatformák. Megcsonkult hazája mindent megtagadott tőle mostohán: az otthont, vagyont, nyugalmat, méltóságot. Az ország történelme mintha nem érdekelte volna, verseiben nincs róla szó, a Prológusban pontosan meg is magyarázza: nem az ő hivatása, hogy históriát írjon. „ O, én édes hazám, te jó Magyarország. ” Előtte senki nem szólította meg így. A lelki mélypont esztendejében, 1589-ben összegezte, mily fájdalmas elhagynia az országot. Áthatja a búcsú az „Én édes hazámból való kimenetemberi” írva a Szarándoknak vagy bujdosónak való éneket is. A leltár gazdag: az egriek „ a végek tüköri ”, „ a jó hamar lovak”, fegyverek, barátok, vitéz neveltjei, a szerelmek, a Kárpát-medence tájai. Összességében a jó Magyarország: „Ki kereszténységnek viseledpaizsát, / Viselsz pogány vérrel festett éles szablyát, / Vitézlő oskola, immár Isten hozzád! ”75 1594. május 30-án, pünkösd másnapján hunyta le szemét. Válaszát a kor kihívására címer-jelmondata általánosságban fogalmazta meg: Életünket, amellyel adósai vagyunk a sorsnak, fordítsuk hazánk javára. S adhatott vol73 Balassi Bálint Énekei, Psalmus 51. 1986, 238. 74 Balassi Bálint Énekei, Harmincharmadik. 1986. 84. 75 Balassi Bálint Énekei, Hatvanhatodik, Hatvanötödik. 1986, 160, 158. 36