Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

MAGYARORSZÁG VÉDELME -EURÓPA VÉDELME BALASSI BÁLINT ÉS BOCSKAI ISTVÁN KORÁBAN - GEBEI SÁNDOR: A kozákság mint a lengyel végek határőrsége (1569-1648)

helyei, hanem a Kamenyec - Bar - Braclav - Cserkasszi vonalban és az attól délre eső „több mint 150 falu, telep” is rögzítésre került a térképen. Beauplan óriási érdeme a fentieken kívül még abban is kifejeződik, hogy a megbízható térképészeti munkáját az „okrajnai = a végekbeli” társadalmi, sőt a helyi hatalmi viszonyok bemutatásával egészítette ki.10

Ez az a határ nélküli terület, a lengyel - litván állam végvidéke, amely vonzotta a feudális társadalmi kötöttségektől szabadulni vágyókat, az állami és társadalmi kereteken kívüli, fegyveres harcot (önvédelmi, zsákmányszerző) is vállalni kész férfiakat. A tatárok kozák-nak mondták a hazátlan, család nélküli, kóborló-csavargó fegyvereseket. (A kozák szó eredete mind a mai napig vitatott: származhat a kazár (kozár, chozár) népnévből, de kapcsolatba hozható a kaz= lúd (türk) szóval is. Nem kizárt, hogy két mongol szó, ko=páncél, védelem + zaá=határ, választóvonal összeolvadásából keletkezett. A legvalószínűbbnek azonban a tatár nyelvi eredet látszik.)

Az első, igazoltan a dnyeperi kozákokra vonatkozó, 1499-ben kiadott dokumentum Sándor litván nagyfej edelemtől származik, aki ezzel a kiváltságlevéllel vámszedési jogot ruházott a kijevi vajdára olyan esetekben, amikor a kozákok Cserkasszi városig, vagy lentebb hajóznak a Dnyeperen akár halászni, akár vadászni. Mindenféle zsákmány tizede, amit ott szereztek, a kijevi vajdát illeti - rendelkezett a nagyfejedelmi okmány.11 A sószállítmányok se haladhattak Kijeven át illeték fizetése nélkül. Több mint valószínű, hogy a Dnyeperen délről északra (Bihovig, Mogiljovig, Orsáig), a Dnyeperen - Berezinán Boriszovig, a Dnyeperen - Pripjatyon Mozirig és Pinszk- ig szállított sónak ugyancsak az egy tizede a vajdai sóraktárakba került. Adatok szólnak arról, hogy a kanyevi és a cserkasszi kozákok Kijevben a megvételre kínált méz, viasz, bőr, prém, friss, sózott és szárított hal után is „adóztak”. A sózott hal a kijevi vajdának hordónként 6 garasnyi bevételt jelentett, a szárított és a friss halból tized járt neki.12 A közvetlen határszéli, déli

10 A három nagy részre tagolt térképsorozat - „Delineatio specialis et accurata Ucrainae cum suis palatinatibus ac districtibus provinciisque adiacentibus”, „Delineatio Generalis Camporum Desortorum vulgo Ucraina cum adiacentibus Provinciis”, „Dniepr” fiúmén - a tájak leírásával, az ott élő lakosság bemutatásával egészült ki. - Opiszanyije Ukrajni. Szocsinyenyije Boplana (Perevod sz francuszkovo) Szankt-Petyerburg (SPb.), 1832. Későbbi kiadása: Memuari, otnoszjascsijeszja k isztoriji Juzsnoj Ruszi. Vipuszk II. (pervaja polovina XVII sztoletyija) Kijev,1896. 289-389. (Memuari II.)

11 Akti, otnoszjascsijeszja k isztoriji Zapadnoj Rossziji. (Akti ZR) t. I. SPb., 1846. 170.

12 Uo.

295