Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)
MAGYARORSZÁG VÉDELME -EURÓPA VÉDELME BALASSI BÁLINT ÉS BOCSKAI ISTVÁN KORÁBAN - GEBEI SÁNDOR: A kozákság mint a lengyel végek határőrsége (1569-1648)
sztarosztaságokból (=királyi birtokokról) a férfi lakosság a gazdag zsákmány reményében tavasztól őszig a senki földjén, azaz a lengyel-litván állam és a Krími Kánság (a tatár hordák - pl. a krími, a budzsaki, a nogaji stb.) közötti Vadmezön, vagy a Dnyeper zuhatagos szakasza mögötti területen (za porogami=Zaporozsjeban) halászott, vadászott, sót párolt, salétromot főzött. A „szabadságban élők” számának a gyarapodásáról a tatár kánok meg-megismétlődő beadványai tanúskodnak. Szahib-Girej (Giráj) kán 1527-ben pl. azért panaszolta be a kanyevi és a cserkasszi kozákokat a nagyfejedelemnél, mert a kozákok a tatárok legelőit, az állatok itatóhelyeit és a folyami gázlókat veszélyeztették.13 Ebből az információból világosan kiderül, hogy a kanyeviek és a cserkassziak lakóhelyüktől több száz kilométerre délre, a tatárok szomszédságában is felbukkantak. Miután a Dnyeper két tucatnyi, vízszint feletti és alatti sziklaküszöbét, sziklapárkányát és zuhogóját leküzdötték és a zuhogok utáni síkvidéken, a parttalanul szétterülő, apróbb folyamágakra bomló Dnyeperen vagy éppen a dnyeperi szigeteken folytatták az iparszerü zsákmányolást (promiszel). A kanyevi és a cserkasszi sztarosztaság 21 falujában élő lakosokat, a „ko- zákságba menőket” és a nem kozákokat is különféle szolgáltatásokkal terhelte a királyi birtok irányítója, a sztaroszta. A földhasználat, a méhészkedés, a halászat, a vadászat jogáért pénzt követelt a sztaroszta, vagy a jövedelemforrások bérlői. Háztartásonként 7 garas/év összeggel válthatták meg a szántó és a rét használatát, a halzsákmány harmadával és a sztaroszta javára végzett 3 nap/év halászattal egyenlíthették ki a halászat jogát a helybeliek. A kanyevi és a cserkasszi vár javítására nemkülönben pénzt szedtek, de a várbeli őrszolgálatot is ők adták. A kozákok a rájuk eső szolgálatot „fizetéses” őrök állításával egyenlítették ki. Évente hosszú fuvart teljesítettek, sztyeppéi megfigyelést, felderítést végeztek, Karácsonykor 6 garassal ajándékozták meg a sztarosztát.14 Ostaphi Daszkiewicz cserkasszi sztaroszta (1514-1535) a törvényt, de még inkább a szokást felrúgva, a lakosságot mindenfajta munka - pl. tűzifa készítése, behordása - elvégzésére kényszerítette, a kozákok dnyeperi kereskedelmébe közvetítőként is bekapcsolódott. Hatalmára jellemző, hogy a hal- és vadzsákmány felére tartott igényt, az adás-vétel körülménye13 Golobuckij V. A.: Zaporozsszkoje kazacsesztvo. Kijev, 1957. 55. 14 Archiv Jugo-Zapadnoj Rossziji. Csaszty VII. tom 1. (Archiv JUZR VII/1.) Kijev, 1886. 98-105. 296