Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)
MAGYARORSZÁG VÉDELME -EURÓPA VÉDELME BALASSI BÁLINT ÉS BOCSKAI ISTVÁN KORÁBAN - TESZELSZKY, KEES: A Bocskai-korona mítosza. A koronázás körülményeinek leírása a fikció és a valóság tükrében
A nagyvezír beszédének megírásakor Bocatius ügyelt arra is, hogy a „szerep”-török elöljáró reális legyen. így amellett, hogy rossz színben tüntette fel Rudolf magyarországi uralmát, felsorolta azokat az előnyöket is, amelyeket a magyar-török egyesítés hozhat magával. A Szerencsi Kiáltvány felépítéséhez hasonló módon a nagyvezír is azzal a megállapítással kezdte beszédét, hogy a török uralom Erdélyben egyfajta virágkor volt, főleg ahhoz a pusztításhoz képest, amit röviddel azelőtt ugyanazon a területen a Habsburgok végeztek. Ezután tért ki a királyság védelmének kérdésére. A Habsburg és török uralom összehasonlítása alapján azt állította, hogy a németek soha nem voltak a magyarok igazi barátai, és soha nem védelmezték őket. Ezt követően a szónok rávilágít arra, hogy a török-magyar szövetség nem csupán védelmet nyújt Magyarországnak, hanem a korábbi szabadságjogokat is tiszteletben tartja majd. Rudolf királyi esküszövegében ez a két legfontosabb elem szerepel. Ennek tükrében nem meglepő, ha a „nagyvezír” szemrehányással illette a Habsburg uralkodót, mivel megszegte koronázási esküjét. A nagyvezír azzal érvelt, hogy az oszmán uralkodók még sosem követték el azt a bűnt, hogy megszegjenek egy ígéretet vagy megállapodást, ha a másik fél tartotta magát az ígéretéhez és a feltételekhez. Szó szerint idézem a következő részt: „A németeknek és királyuknak gyakori szokása az, hogy ünnepélyesen megígérnek valamit, de nem teljesítik, hogy hamisan esküsznek, csalnak, félrevezetnek. ”'4 Ugyanezek a témák térnek vissza a Bocskai szavaiban is, melyeket megkoronázása után mondott vagy mondatott vele Bocatius. A Szerencsi Kiáltvány szerint Rudolf visszaélt királyi hatalmával, amelyet a magyar koronával történő megkoronázásakor nyert el. Bocatius szerint, miután Bocskai fejére került a törökök által adományozott korona, a fejedelem nem akart visz- szaélni a helyzettel. Ezt azzal magyarázta, hogy Magyarországnak már van egy koronás királya, akit az ország törvényei és szokásai szerint választottak meg. Amíg él, addig ő a törvényes uralkodó. Bocskai semmi törvénybe ütközőt nem akart tenni, ezért fogadta el csak ajándékként a koronát. Bocskai szimbolikus tette vagy Bocatius történetének megszületése csupán eszközül szolgált ahhoz, hogy a Szerencsi Kiáltvány politikai üzenetét megerősítse, a felkelők követeléseit megfogalmazza és a törökök politikai támogatásával a királyt arra kényszerítse, hogy az engedjen a követeléseknek. 14 Ibidem. Magyar szöveg: Csonka Ferenc és Szakály Ferenc. 1988. 81. 244
