Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

MAGYARORSZÁG VÉDELME -EURÓPA VÉDELME BALASSI BÁLINT ÉS BOCSKAI ISTVÁN KORÁBAN - TESZELSZKY, KEES: A Bocskai-korona mítosza. A koronázás körülményeinek leírása a fikció és a valóság tükrében

Rudolf önkényuralmi módon gondolkodott királyi hatalmáról, amelyben a magyar rendek szabad királyválasztásának éppúgy nem volt helye, mint szabadságnak vagy a törvények tiszteletben tartásának. Bocskai a korona elutasításán keresztül megmutatta, hogy tiszteletben tartja a királyi hatalom intézményét, a magyar királyság rendjeinek szabadságát és törvényeit, ezzel együtt azonban Rudolf Habsburg uralkodó helyzetének gyengeségére is rámutatott. A felkelés ideje alatt Bocskai a rendek által választott vezetőként állt szemben ezzel a királlyal, s ebben a Rudolffal szembeni ellenállásban maga mögött tudta az oszmán szultán támogatását is. Ezek után nem meglepő, hogy a koronázás után a Szerencsi Kiáltvány szövege nyomtatásban is megjelent Magyarország panaszai címmel (Querelae Hungáriáé)'5.

Bocskai koronaelutasítása tehát nem egy merész felkelő személyes bátorságának megnyilvánilása, hanem egy ügyes politikai-stratégiai lépés, amely- lyel Bocskai, Bocatius pennájának segítségével a magyar királyság királyi hatalmának törvényesítésére vonatkozó látásmódját hozta nyilvánosságra. Ezzel a látásmóddal és stratégiával szabaddá tette a utat a magyar rendek számára a rendek és Rudolf közötti béketárgyalások és politikai kompromisszumkötések megkezdéséhez.

15 R. Várkonyi Agnes: A királyi Magyarország 1541-1686. Budapest, 1999. 67.

245