Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)
MAGYARORSZÁG VÉDELME -EURÓPA VÉDELME BALASSI BÁLINT ÉS BOCSKAI ISTVÁN KORÁBAN - GIZINSKA CSILLA: Egy lengyel vitéz magyar végvárakban a 16. század végén
Sokkal kritikusabb hangvételüek a már lengyel földön született [51] Magyar földről való eltávozásomról, és a jutalmakról, amelyeket tőle szolgálataimért kaptam - röviden (ford. Csorba T.) és [52] Adam Czahrowski szózata a Magyar Földhöz című búcsúversek, amelyekben üres erszényére, po- gánytól kapott sebeire panaszkodik, keserű szavakkal ecseteli csalódottságát: vállátverő hosszú hajjal tér haza a vitézi nép földjéről ... otthon rabszolga is szívesebben lett volna, mint Magyarországon szerződött vitéz ... a magyarnál szolgálatért fizetség nem jár, csak a sült galambra lehet várni... Az [52] vers búcsúzó hangvétele már pozitív kicsengésű, megbocsát mindent, másoknak tanulságul szól csalódásairól, sőt mi több, még bocsánatot is kér a bíráló szóért, amelyre nem a nemzet, csupán patrónusainak hálátlansága kényszerítette: „Isten áldjon erényes ország - hamis emberek vannak benned, de te magad becsületes vagy.” Adam Czahrowski ifjúkori botlásait a magyar végvárakban a kereszténységért való küzdelmeivel igyekezett jóvátenni, s ezt szolgálták bizonyítékul lejegyzett versei is. Vállalkozása végülis sikeresnek bizonyult, mivel a Magyarországon eltöltött vitézkedésnek köszönhetően nemcsak nevének jóhírét szerezte vissza, hanem életének ezek az eseményei felkerültek a családi címerre is egy vers formájában. A vers a kor közismert írójának, Bartosz Paprockinak28 alkotása, amely [27] Czahrowski Adómnak, a vitézi dolgokban jártas férfiúnak címeréről címmel a versciklus első könyvének záróverse, s Czahrowski tőle szokatlan módon a szerző nevét is feltüntette: „Ott, ahol a Sárkány állkapcsát keresztényekre kitárta, Ő ott férfiasán emelte fel Vitézi kezét, És erősen itatta vérével a magyarok földjét. A nagy hírnévre méltó ily oknál fogva.” 28 Bartosz Paprocki (1543 k.—1614), író, történész, heraldikus. Jelentős műve A lengyel nemesség címerei (1584); azonkívül cseh nyelven feldolgozta a morvaországi és sziléziai nemesség genealógiáját. 229
