Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - KENYERES ISTVÁN: Az egri várbirtok igazgatása a 16. században

Az ellenőrnek fontos szerep jutott a zsoldfizetés körüli visszaélések megelőzésében: az ő feladata volt, hogy folyamatosan ellenőrizze a katonaság létszámát, hogy a zsoldosok ne csak mustrafizetés idején jelenjenek meg a várban, ill. ki kellett kémlelnie, hogy vannak-e olyanok közöttük, akik ilyenkor másokat helyettesítenek (45. pont). A püspök és a király közötti megállapodásnak megfelelően a jövedelmek harmadrészét a vár erődítéseire kellett fordítani. Az ellenőr feladata volt, hogy ellenőrizze ezen pénzösszegek felhasználását és azt, hogy a vár és az egyházi épületek helyreállítása és erődítése megfelelően történik-e (48. pont). Az ellenőr feladata volt az Eger alá rendelt királyi jövedelmek külön nyilvántartása is: így pl. Pest és Külső- Szolnok megyék, Solt szék (itt: megye) rovásadójáról külön regisztrumot kellett készítenie (46. pont).38

Az utasítás előírta az ellenőr számára a számadás-vezetési kötelezettséget, minden jövedelem- és kiadástípusról külön számadással tartozott, azokat év végével be kellett nyújtania a kamarához (47. pont).

Az instrukció számos olyan rendelkezést is tartalmazott, amelyek az egyházi intézmények védelmét, ellátását igyekeztek garantálni. Az ellenőrnek ügyelnie kellett, hogy az udvarbíró az egyházi tizednegyedeket (quartákat) a káptalannak, valamint a plébánosokat illető tizenhatodokat kiadja, viszont ahol a plébánosi tisztet lutheránus töltötte be, annak jövedelmeit a püspök részére kellett lefoglalnia (25. pont). Az uralkodó előírta, hogy az ellenőr figyeljen az egri kanonokok ellátására is (42. pont). Az ellenőrnek meghagyták, hogy ügyeljen az egri egyház üresedésben lévő javadalmaira (pl. oltárigazgatóságok), amelynek az igazgatása az udvarbíróra tartozott, nehogy az jogtalanul a maga hasznára lefoglalja azokat (24. pont).

Az ellenőrnek ügyelnie kellett, hogy sem az udvarbíró, sem pedig az officiálisok ne terheljék túlságosan a jobbágyokat (43. pont). Egyéb, hasonló népvédelmi előírásokat is találunk az utasításban, pl. a vármunka kapcsán: a dolgozó jobbágyok élelmezéséről megfelelően kellett gondoskodnia, ill. vasárnaponként, szántás-vetés, aratás és szüret idején nem engedhette meg a jobbágyok dolgoztatását (48-49. pontok).

Az ellenőr éves fizetése 200 Ft volt, ebből tartotta el saját számvevőjét (rationista) valamint 4 lovasát, azonban nem volt saját asztaltartási joga, az udvarbíróval kellett együtt étkeznie [52.] [53.].

38 Gutái utasítása nem említi a kunok és a jászok jövedelmeit, a későbbi számvevői utasítások már az innen származó jövedelmek külön nyilvántartásáról is rendelkeznek.

63