Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - KENYERES ISTVÁN: Az egri várbirtok igazgatása a 16. században

Az egri speciális jogi helyzet a magyarázata, hogy az ellenőr nem pusztán az udvarbíró (azaz a prefektus udvarbírói) tevékenységét ellenőrizte, hanem több olyan funkciót is ellátott, amelyek más várakban az udvarbírók feladatai közé tartoztak, így ő kezelte a várhoz rendelt állami jövedelmeket, neki kellett az egyik legnagyobb haszonvételt, a borkimérést is felügyelnie. Ez a rendelkezés különösen érdekes, hiszen más várakban az udvarbírók első számú feladatai közé tartozott a kocsmáltatás felügyelete és megszervezése, Egerben viszont eltiltották ettől az igencsak jövedelmező tevékenységtől. Ezen speciális rendelkezések oka nyilvánvalóan az volt, hogy a király (azaz a kamara) kizárólag az ellenőr személyén keresztül bírt befolyással a birtok ügyeit illetően.

1558-ban — minden bizonnyal összefüggésben Verancsics püspök birtokigazgatási átszervezésével - változás következett be a királyi ellenőr tisztségével kapcsolatban. A korábbi királyi ellenőr (contrascriba) szerepét a királyi számvevő (rationista) vette át. A változásnak Sugár István nagy jelentőséget tulajdonított39, holott véleményem szerint nem történt más, mint a tisztség átnevezése. Ezt bizonyítja, hogy az újonnan kinevezett királyi számvevő lényegében véve a korábbi ellenőrrel megegyező hatáskörrel bírt. A korszakban egyébként a két tisztviselői megnevezés: contrascriba és rationista, gyakorlatilag szinonimája volt egymásnak. A lényeg mindig az volt, hogy az illető tisztviselőt, akinek az elsőrendű feladata az volt, hogy az udvarbírót, vagy a prefektust ellenőrizze, milyen hatáskörrel ruházták fel. Ezzel magyarázható, hogy pl. Egerben egy időben a királyi számvevő (aki egyben az ellenőr is volt) mellett továbbra is működött - igaz rövid ideig - püspöki számvevő is, akinek hatásköre nyilvánvalóan nem terjedt ki a korábbi királyi ellenőrére.

Az alábbiakban Sukán János egri számvevő 1558. évi utasításán keresztül mutatjuk be a számvevő feladatkörét.40 Általánosságban elmondhatjuk, hogy a számvevő feladatköre döntő részben fedte a korábbi királyi ellenőrét, ugyanakkor utasítása valamelyest felületesebb és jóval rövidebb is (34 pont). Az utasítás kiemeli, hogy a püspökség összes javait és a jövedelmek

39 Sugár, 1993-94. 87-88. p.

40 A Magyar Kamara utasítása Sukán János egri számvevő részére, 1558. január 14. MOL E 136 2. köt. 109-123. Az utasítást szentpáli Schyklyan Péter egri számvevőnek is kiadta Miksa főherceg 1559. augusztus 8-án (MOL E 136 2. köt. föl. 71v-75v. és PL AS Acta Prot. 1. köt. fol. 225-228v.), valamint I. Ferdinánd Bácsi Benedeknek 1559. december 20- án. MOL E 136 2. köt. 105r 11 Ír. Az utasítások és variációiknak kiadását ld.: Kenyeres, 2002. 1. köt. 173-185. p. Sukán utasítását tartalmilag ismertette — sok hibával — Sugár, 1993-94. 82-90. p.

64