Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

MAGYARORSZÁG VÉDELME -EURÓPA VÉDELME BALASSI BÁLINT ÉS BOCSKAI ISTVÁN KORÁBAN - TÜDŐS S. KINGA: Székelyföld - Egy különleges határvédelmi rendszer. A templomvárak a 16. századtól a 18. századig terjedő időszakban

Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy nem mindig a legnépesebb helysé­gek építették fel a legterjedelmesebb védőrendszereket. így például jóval sze­rényebbek a népes Zabola, Altorja, Lemhény vagy Dálnok erősségei mint, a kevésbé népes Illyefalva, Árkos vagy Bölön templomvárai, amelyek nem­csak méretükben, de védelmi rendszerükkel is felülmúlták előbbi társaikat, sőt a szék határain túl is rangos helyet foglaltak el Erdély középkori és újko­ri építészetében. Meglehet, hogy sem a lakosság lélekszáma, sem pedig a település társa­dalmi megoszlása nem szolgál megfelelő magyarázattal egyik vagy másik templomvár felépítésére, illetve nemlétére. Ez esetben megfigyelésünket egy sajátos helyzet vizsgálatára a történeti földrajz felé irányítottuk. Mint kide­rült, Háromszéken a népesebb települések nem az Olt és Feketeűgy völgyei­ben haladó főútvonalak mellett, hanem azoktól távolabb, a hegyekből előbú- vó patakok keskeny völgyei által felszabdalt dombok között alakultak ki, ott, ahol a természeti adottságok a leginkább megfelelnek a védekezésnek. Háromszék 32 templomvára közül 25 a fentiekben is leírt természeti védvonalak által övezett településeken épült fel. A síkvidéken, a folyók mel­lett elterülő, esetenként a főútvonalak mentén emelkedő falvakban viszont jóval kevesebb, szám szerint 8 helységben vonták védőfal mögé templomu­kat: Uzon, Gidófalva, Bárót, Páva, Bélafalva, Maksa, Albis, Altorja: de ezek is Háromszék többi templomváraihoz viszonyítva, a kisebb vagy közepes méretű építkezések közé sorolhatók. A háromszéki medencében áthaladó főutak mentén viszonylag apróbb települések sorakoztak. Lévén az ellenség közvetlen útjában, ezeken a hely­ségeken nem volt célszerű erődítéseket építeni, s mint arra már az előzőek­ben is utaltunk, anyagi lehetőségeik sem engedték meg, hogy a néha igen ke­vés (tíz-tizenhat) családot számláló település erődítményt építsen. Veszély idején - ha idejük engedte - feltehetően valamelyik szomszédos falu erőssé­gébe menekültek, ahová a templomvár építésekor munkájukkal maguk is megváltották bejárásukat. Nyitott marad azonban még jó néhány kérdés. így például: miért nem épült templomvár Zágonban, Papolcon, Kovásznán, Kézdivásárhelyen, hasonlóan a szék többi legnépesebb településeihez? Egy­értelmű választ nem adhatunk, csupán feltételezhetjük, hogy esetleg volt templomvár, de nem tudunk róla vagy pedig másként védekeztek, amelyről szintén semmit nem tudunk. Sőt, ami még érdekesebb: ezektől a helységek­től viszonylag elérhető távolságban sem épült egyetlen templomvár vagy vár sem. Ezzel kapcsolatban érdemes azonban megemlíteni, hogy Zágon, Papolc, 333

Next

/
Thumbnails
Contents