Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

MAGYARORSZÁG VÉDELME -EURÓPA VÉDELME BALASSI BÁLINT ÉS BOCSKAI ISTVÁN KORÁBAN - TÜDŐS S. KINGA: Székelyföld - Egy különleges határvédelmi rendszer. A templomvárak a 16. századtól a 18. századig terjedő időszakban

Kovászna lényegében Felsőháromszék déli hegyeinek aljvonulatához tartozik, s így az átvonuló vásárúttól, mely egyben a hadiutat is jelentette, jókora távolságra, védettebb helyen található.

E földrajzi adottság más előnnyel is járhatott. Réty, Nagyborosnyó de még Barátos határában is lápos mocsarak húzódtak. Nyomaik napjainkig megmaradtak. Emléküket is igen sok hatámév őrzi, mint például a nagy- borosnyói határban Csikósár, Berek stb. így tehát a főútvonal és az említett falvak közötti lapályos részen a mocsaras láp mint egy védővonal húzódott. Ennek életképessége a 16-17. századi hűvösebb időjárási viszonyok közepette tovább fokozódott, ui. a korabeli feljegyzések egész sora számol be a hosszú, hideg telekről, a nagy esőzésekről, a hatalmas árvizekről, amelyek következtében gyakran a települések is igen nagy károkat szenvedtek.

Befejezésként elmondhatjuk, hogy a 16-17. században megépült székely- földi, így a háromszéki templomvárak sajátos arculatát, a természetföldrajzi adottságok mellett, a települések társadalmi berendezkedése és a demográfiai állapotok is lényegesen befolyásolták. Ehhez járultak még hozzá a szűkös anyagi feltételek, amelyeket a helyi művészeti hagyományokhoz különös érzékkel igazodó mesterek egy alkalommal sem téveszthettek szem elől.

Volt tehát minek hatása alatt formálódjanak és hozzanak létre egy külön világot a székelyföldi templomvárak, amelyek évszázadok múltán is híven tolmácsolják a korabeli ember tudását és ízlését, észjárását és szükségleteit a nyugati kultúra legkeletibb vidékének településein.

334