Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)
AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - R. VÁRKONYI ÁGNES: Kihívások és alternatívák. Dobó, Tinódi, Balassi
Balassi úgy őrizte a középkori hagyományt, hogy korának egyetemes színvonalán újította meg a magyar költészetet: új versforma, új poétikai lelemény, és költői én formálás. Tudatában volt, hogy nem mindegy, hogyan követik egymást versei és nagy gonddal alakította ki sorrendjüket. Szerelmi lírája, istenes versei és vitézi énekei gondolatilag áthatják egymást, verstechnikában is hasonulnak egymáshoz és egymás mellett kölcsönösen feszültséggel telítik egymást.52 „Julia két szemem, olthatatlan szenem, / véghetetlen szerelmem, / Julia víg kedvem s néha nagy keservem, / örömem és gyötrelmem, / Julia életem, egyetlenegy lelkem, / ki egyedül bír velem. ”53 A fiú Istent dicsérő Hymnus secundusban „Az vitézek, mi lehet nótájára „Te vagy szál kópiám, te vagy éles szablyám, /jó lovam hamarsága, /Elmémnek vezére, karjaim ereje, / én szívem bátorsága, / Bízván szent nevedbe, megyek örvendezve, / bátran káromlóidra. ”54 Felfogására különösen a neoplatonizmus hatott. Eszerint a szerelem „alkotás a szép testben és a szép lélekben ”, vágyakozás a szépségre, felemelkedés a szép ideákhoz. Az erős a halhatatlanság záloga, hiszen a szerelmesek az utód nemzésével nyerhetik meg a jövőt. Következésképpen a női princípiumnak meg kell adni az őt megillető jogot és méltóságot.55 Beteljesületlen szerelmeit és frivol szerelmi verseit vizsgálva újabban elmélyült elemzések állapították meg költészetének rokon vonásait az Európa-szerte a 16. század elejétől virágzó nemzeti nyelvű petrarkista dalköltészet vonulatával.56 Verseit az eredeti élmény átütő ereje, mitológiai keret, poétikai invenció, egyetemes minták s az olvasóval is számoló bonyolult szerkezet jellemzi, úgy, hogy a hagyományt sem töri össze. Átélt szerelmei álneveken jelennek meg, Losonczy Anna Júlia lesz, Caelia kilétéről folyik a vita. Balassi úgy tudta megőrizni a középkori május-énekek hangulatát, hogy szigorúan követte az európai irodalom mintáit. 52 Versei sorrendjéről vita folyik. Horváth Iván: Balassi Bálint költészete történeti poétikai megközelítésben. 1982. - Kőszeghy Péter, Horváth Iván: Balassi Bálint költészete történeti poétikai megközelítésben. ItK 91-92 (1987/88). - Horváth Iván: Egy vita elhárítása. - Kőszeghy Péter: Elhárítva. ItK 93(1989). 53 Balassi Bálint Énekei, Ötvenedik. 1986. 119. 54 Balassi Bálint Énekei, Hymnus secundus. 1986. 201. 55 Zolnai Béla: Balassi és a platonizmus. Minerva, 1928, 153-214. - Bán Imre: Balassi Bálint platonizmusa. 1976, 122-139. 56 Kőszeghy Péter: 1987-1988. 337. - Vö: Szőnyi György Endre: Az énformálás Petrarkista technikái Balassi Bálint és Philip Sidney költészetében. 1999. 267. 31
