Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

MAGYARORSZÁG VÉDELME -EURÓPA VÉDELME BALASSI BÁLINT ÉS BOCSKAI ISTVÁN KORÁBAN - GEBEI SÁNDOR: A kozákság mint a lengyel végek határőrsége (1569-1648)

vagy vélt sérelem megtorlásáért fegyvert foghasson a lengyel panok ellen, akár önállóan, akár a szicsiekkel szövetkezve.

Már 1627-ben nem működött az 1625-ös megállapodás. Mihail Doro- senko, a királyi Zaporozsjei Had hetmanja visszautasította III. Zsigmond hadparancsát, megtagadta a 6 ezres Zaporozsjei Had svéd frontra való irányítását. A parancs megtagadását azzal indokolta a hetman, hogy a kozákok elvonulása után a lengyel panok és slachticsok „feleségeiktől és gyerekeiktől adót fognak szedni, pedig a megszolgált garasokat és a posztót sem adják.” Dorosenko hetman az esküszegését még egy fenyegetéssel is tetézte. Mivel a lengyel panok a kozákoknak adott szavukat lépten-nyomon megszegik - írta a kozák hetman a királynak -, ezért „a kozákok a jövőben szolgálni nem akarják őt [a királyt],...Mihail Fjodorovics cárnak, Oroszország cárjának és nagyfejedelmének fognak inkább engedelmeskedni.”51 A fenyegetés komolyságára és realitására a következő két évtized bőven alapot szolgáltatott.

Alig három év múlva, 1630-ban hatalmas kozákfelkelés robbant ki Ukrajnában, mert a Stanislaw Koniecpolski koronahetman által az elhalálozott Dorosenko hetman helyébe kinevezett új kozákhetman személyét a lajstromozottak nem fogadták el. Hetmanjuknak a kozákok a szicsiekkel egyesült radán (=nyílt tanács, gyűlés) a szicsi Tarasz Fjodorovicsot választották meg. Ezt a példátlan, eddig soha fel nem merülő variációt — hogy a kincstárból finanszírozott kozákság élére egy államon kívüli állam képviselője legálisnak tűnő módon kerüljön - a lengyelek hadüzenetként fogadták. Mire St. Koniecpolski koronahetman gyülekeztette volna seregét, valamennyi kozák ezred a 10 ezres szicsi kontingenshez csatlakozott 1630 márciusában, áprilisában. A kozák-, az ukrán probléma 1625-höz képest még jobban elmélyült. A felkelők szándékáról az orosz-litván határmenti, putyivli vajda a következőket jelentette Moszkvába: „Zaporozsjeból a kozákok ágyúkkal (felszerelve - G. S.) Perejaszlavlba eveztek, minden városból odagyülekeznek a kozákok, úgy a lajstromozottak, mint a lajstromból kimaradottak, ....azért, hogy Kijevből és minden városból kiűzzék a lengyeleket,...”52

A programból világosan kitetszik, hogy sem a szabad (szicsi) kozákság - sem a lajstromozott kozákság - sem a lajstromba törekvő, kozákságát hivatalosan elismertetni szándékozó katonaparaszti tömeg helyzete Ukrajná51 Akti Moszkovszkovo Goszudarsztva. tom I. SPb., 1890. 215.

52 Vosszojegyinyenyije I. 82.

309