Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

MAGYARORSZÁG VÉDELME -EURÓPA VÉDELME BALASSI BÁLINT ÉS BOCSKAI ISTVÁN KORÁBAN - GEBEI SÁNDOR: A kozákság mint a lengyel végek határőrsége (1569-1648)

ban nem változott. A nemes-jobbágy, a nemes-kozák, a katolikus-pravoszláv szembenállás kibékíthetetlen ellentétpárokká fejlődtek a 17. század első felében. A 16. század végétől egyre fenyegetőbb ellentmondásokat a központi konnányzat képtelen volt kezelni.

1635-ben hallatlan vakmerő cselekedetre ragadtatták magukat a hivata- losított, a lajstromból kimaradt és a szabad (szicsi) kozákok. Mivel mind az ukrajnai, mind a szabad kozákságot gazdaságilag hátrányosan érintette a Dnyepert ellenőrző, közlekedést - szállítást extra vámokkal korlátozó Kodak vára, elhatározták annak a lerombolását. Tervüket egy váratlan támadással sikeresen meg is valósították, noha a „szabadságot” akadályozó erősség megsemmisítésével tulajdonképpen az államnak üzentek hadat. Válaszképpen ezért a király és a respublica a szolgálatukba állított kozákokat szabadságjogaik elveszítésére ítélték. A Pavljuk és Osztranyenko kozákezeresek által irányított tiltakozás minden ukrajnai elégedetlenkedőt fegyverbe szólított, a zaporozsjeieket (a szabadokat) is csatlakoztatta. Ha hihetünk a lengyel forrásoknak, már ekkor megfogalmazódott a másfél évtized múlva bekövetkezett kozák stratégia: összefogva a doni kozákokkal és a krími tatárokkal ki kell kényszeríteni a Rzeczpospolitától, hogy az a kozákságot Ukrajnával egyetemben orosz cári alattvalónak engedje át.53 54

Miközben Stanislaw Koniecpolski királyi hadbiztos az Ukrajnában lévő csapatok mozgósítását elrendelte, nem mondott le a lázadók meggyőzéséről sem. Amnesztiát ígért azoknak, akik két héten belül elhagyják a törvény ellen vétőket, de ez a taktikai lépés nem hozta meg a várt sikert. Eredményesebbnek mutatkozott a magánföldesúri parasztok katonának verbuválása, akik anyagi kedvezményekért hajlandóak voltak a kozákok ellen harcolni, legalábbis az első ütközetig. Erre Koniecpolski embertelen parancsa szolgáltatott alapot: „ a lázadók gyerekeit és feleségeit büntessétek meg — hangzott a kíméletlenségre buzdító uszítás, házaikat romboljátok szét, mert jobb, ha csalán nő azokon a helyeken, minthogy sokasodjon király őfelsége és a Rzecz- pospolita ellensége. ”u A háború kegyetlenségére jellemző, hogy ,,majd minden helyen... maguk a panok is megbüntethették engedetlen alattvalóikat, kit éppen halállal, kit éppen vagyonelkobzással” sújthattak. Mikolaj Potocki, Jeremi Wisniowiecki magánhadserege, valamint az ukrán vajdaságok neme53 Memuari II. 174.

54 Ua. 175.

310