Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

MAGYARORSZÁG VÉDELME -EURÓPA VÉDELME BALASSI BÁLINT ÉS BOCSKAI ISTVÁN KORÁBAN - GEBEI SÁNDOR: A kozákság mint a lengyel végek határőrsége (1569-1648)

„három T-vel” (1. tacitumitas = hallgatagság, zárkózottság, 2. tcnacitas = konokság, makacsság, 3. tarditas = késlekedés, lassúság) írták le}1

Főleg tenacitas-ával hozható összefüggésbe vallási türelmetlensége is, ami - egyes történészek szerint - a Rzeczpospolita 18. század végéig húzódó „belső bomlását” (rozstrój wewnçtrzny) indította el az útjára.37 38 Nehéz eldönteni azt a kérdést, hogy a pravoszláv egyház Ukrajnában azért volt képtelen kivonni magát a katolicizmus hatása alól, mert a tudós jezsuiták hittérítő tevékenységével szemben versenyképtelennek bizonyultak, vagy azért, mert a király a pravoszláv egyház kiváltságait megnyirbálta, a pravoszláv egyház működését korlátozta. Nem riadt vissza a pravoszláv egyházi, kolostori birtokok, vagyonok elkobzásától sem, hogy aztán a konfískált javakat az új egyháznak, az 1596-os breszti unióval létrehozott egyesült = görög katolikus egyháznak adományozza. A római katolikus és a görögkeleti egyházak unióját kimondó tervezetet III. Zsigmond gyóntató papja, a jezsuita Piotr Skarga készítette elő „O jednosci Kosciola Bozego” (Isten Egyházának egységéről. Wilno, 1577.) című munkájával. 1595. december 23-án Hipacy Pociej (Ippatyij Potyej) és Cyryl Terlecki (Kirill Terleckij) lucki és wladimiri pravoszláv vladikák Rómában esküdtek fel az unióra, 1596 októberében a breszti szinóduson a kijevi metropolita, Mihail Ragoza a vallási uniót szentesítette. Ez a döntés pedig nem jelentett kevesebbet, mint azt, hogy a pravoszlávia (ortodox) megszűnt hivatalos vallás lenni, elveszítette az állam támogatását.39 A híres orosz történész Kljucsevszkij a lublini (1569)=politi- kai és a breszti ( 1596)=vallási uniót értékelve arra a következtetésre jutott, hogy Ukrajna lakosságára nézve, de főleg a kozákságra nézve, végzetes ese37 Polska, jej dzieje i kultúra od czasów najdawniejszych az da chwili obecnej. Tom drugi od roku 1572-1795. Ksiçga trzecia. (Redaktor: Lam, Stanislaw) Krakow, 1927. 33. (Polska, jej dzieje i kultúra); III. Zsigmond uralkodásának értékeléséről lásd: Wisner, Henryk: Zygmunt III Waza. Wroclaw-Warszawa-Kraków, 1991Podhorodecki, Leszek: Wazowie w Polsce. Warszawa, 19S5; Seredyka, Jan: Rzeczpospolita w ostatnich latach panowania Zygmunta III (1629-1632). Opole, 1978; Filipczak-Kocur, Anna: Skarb koronny za Zygmunta III Wazy. Opole, 1985. stb.

38 Bobrzyhski, Michal: Dzieje Polski w zarysie (Az 1879. évi kiadás reprintje). Warszawa, 1974. 334-336., Jasienica, Pawel: Rzeczpospolita Obojga Narodów, 173. Egy feledésbe merült magyar szerzőre is hivatkozhatunk: Záborszky, Alajos: Lengyelország hanyatlásának és enyészetének okai. Pest, 1842. 40. (Hanyatlása „III. Zsigmond és János Kázmér szerencsétlen uralkodásával” kezdődik.)

39 Kljucsevszkij : Kursz russzkoj isztoriji. Csaszty III. 106.

304