Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)
MAGYARORSZÁG VÉDELME -EURÓPA VÉDELME BALASSI BÁLINT ÉS BOCSKAI ISTVÁN KORÁBAN - JENEY-TÓTH ANNAMÁRIA: Bocskai István fejedelmi udvara 1605 nyarán (A kolozsvári városi számadások tükrében)
feljegyzéseiket, ezek közül egyik Bocskai István fejedelem, valamint udvara kolozsvári tartózkodása idején keletkezett. Ez szolgált a tanulmány alapjául. A forrás A kolozsvári számadáskönyvek a kora újkor kutatói számára a források igen gazdag és sokrétű tárháza, itt találjuk az adószedők, egyházfíak, har- mincadosok, ispánok, malombírák, ispotálymesterek regestrumait, a legnagyobb terjedelműek ezek közül a sáfárpolgári elszámolások. A kincses városban két sáfárpolgár volt — egy magyar és egy szász - akik havonta váltakozva végezték teendőiket. Kolozsvár városa a szász pénzügyi gyakorlatot követve tisztségviselőivel mindenről pontos, tételes kimutatást vezetetett. A városi gazdálkodás kiemelt terület volt, hiszen ennek egyes tételei a város taxaadójából kerülhettek levonásra, így a sáfárok feladata különösen fontossá vált. A városgazdák rögzítették, ki, milyen tisztséggel, mely nap érkezett a városba, hány főre adtak ki neki húst, kenyeret és bort. A szabályozás alapját, mint már említettem, egy az 1561. évben hozott városi statútum jelentette, mely szerint a város csak az uralkodót (később fejedelmet), és a helyettesét köteles ellátni. A számadások vezetésének rendje már a 16. század utolsó évtizedére kialakult. Báthori Zsigmond fejedelem itt tartózkodásai idején már kiforrott gyakorlatot követtek a sáfárok. Eszerint mind a konyhára kerülő élelmiszerek, mind a kiadott cipók és a bor mennyiségét rögzítették a számadásokban. Ha a kiadott tétel az előzetes vásárlásokban már elszámolásra került, csak egy jelzőt írt mellé a deák: „városé”, és nem a tényleges árat. Az összes többi tételnél a beszerzési - elszámolási ár szerepelt. A városgazdák tevékenységéről a 17. század elején már részletes adatsorokkal rendelkezünk, sőt az uralkodó fejedelmek, valamint gubernátoraik kiadásairól elkülönített fejezetet vezettek „Urunk őnagysága diversái” megjelöléssel. Első alkalommal erre 1608-ban került sor, Rákóczi Zsigmond fejedelemségének - Bocskai egykori gubernátora — idején. Az országgyűlésről Bocskai fejedelemmé választása óta még nem volt Erdélyben, ezért augusztusra országgyűlés összehívását rendelte el, melyet Kolozsvárra tervez266
