Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

MAGYARORSZÁG VÉDELME -EURÓPA VÉDELME BALASSI BÁLINT ÉS BOCSKAI ISTVÁN KORÁBAN - NYAKAS MIKLÓS: Bocskai szabadságharcának kezdetei és a bihari várak

Az 1604. őszi felkelés idején Bocskai kezén három vár volt. A kezdet kezdetén nagy fontosságra tett szert Nagykereki vára is, azért bővebben kell foglalkoznunk vele. Nagykereki, a Kis-Körös bal partján, a váradi vártól 23 kilométernyire, északnyugati irányban található. Környéke ma már száraz, de a 17. században még mocsarak borították. A falu északkeleti oldalán, a Kis-Körös, a délin a Barát-ér folyt. A vár magva egy négyszögletű földszintes kastély, mely egy szintén négyszögü kis udvart zár körül. A kastély min- denik sarkán egy-egy vaskos és elég magas kerek bástyatorony állott. A vár többi részénél átlag 2 méterrel magasabb szinten álló kastélyt az északi oldalon kisebb, a többin nagyobb távolságban szabadon álló fal övezte. A keleti oldalán a Kis-Körös vize folyt, a többi falrészt széles és mély árok vette körül, amelybe hajdanában a folyó vizét bocsátották. Mint Bethlen írja, inkább a természet, mint az emberi kéz tette erőssé ezt a várat. Nagykereki, a Bocskai előtti időkben, a hatalmas Artándy család birtoka volt. Erejüket, mint tudjuk, Artándy Pál és Balázs testvérek Gritti általi kivégeztetése Toppantotta meg (1531. január 15.).

A Báthory István ellen fellépő Békés Gáspár a török porta támogatásának megnyerése érdekében felajánlotta Várad, Bajom, Zsáka, Sarkad, Kereki várait a szultánnak, s ez a későbbiekben a törökök számára jó hivatkozási alapul szolgált. Kereki 1583-ban került Bocskai István tulajdonába. Ezt követően a viszonylag kicsi várkastély erőteljes átépítésére került sor. Megerősítették falait, védelmi rendszere némileg korszerűsödött.25

A Sebes-Körös egyik mellékpatakjának völgyébe, Élesdtől északra, sürü erdővel borított helyek közé, magas hegytetőre épült Sólyomkő igazi fellegvár.26 Nagy valószínűséggel állítható, hogy az 1241-i tatárjárás után keletkezhetett, s akkoriban elrejtett s bajosan megközelíthető voltánál fogva, bizonyára igazi menedékvár volt. A 17. század derekán a Királyhágó védelmére vára köré szervezték a báródsági nemességet. 1599-ben már Bocskai birtoka s egy hatalmas uradalom főhelye s névadója, amelyhez 20 környékbeli falu tartozott. A birtoklástörténetre most nem térve ki, a történetíró Bethlen Farkast (1639-1679) idézzük, aki Erdély-históriájában a következőket írta Sólyom25 Csorba Csaba: Nagykereki vára. Debrecen, 2004. 17.

26 Volt Biharban még egy másik Sólyomkő is, de ennek történetéről jóformán semmit se tudunk. Romjai a Fekete-Körös egyik déli mellékvízének - a Sólyom pataknak partján, erdős, szűk völgyben emelkednek. Ez a Sólyomkő azonban nem volt soha Bocskai birtoka s nem is szerepelt az 1604-i hadjáratban. Gyalókay Jenő 1928. 259-324.

256