Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

MAGYARORSZÁG VÉDELME -EURÓPA VÉDELME BALASSI BÁLINT ÉS BOCSKAI ISTVÁN KORÁBAN - NYAKAS MIKLÓS: Bocskai szabadságharcának kezdetei és a bihari várak

kőről: „Ez a vár Váradon felül a legmagasabb sziklatetőn van, minden oldalról mély völgyek által elválasztva, a legiszonyúbb erdők közé helyezve, bástyákkal és védművekkel ellátva, 3 magyar mérföldnyire a Körös folyótól".11

1604 nyarán Bocskai Erdélybe utazott, hogy visszakapott javait birtokba vegye. Az út során saját szemével láthatta az elpusztult Erdélyt, s szerzett értesüléseket, hogy az erdélyi bujdosók fejedelmükké akarják tenni, s a török vezérpasa kész török hadakat küldeni megsegítésére.

Ugyanakkor értesüléseket kapott, hogy valami kiszivároghatott az erdélyi bujdosókkal ill. a törökökkel fönntartott titkos kapcsolataiból, sőt talán Belgiojoso gróf kassai főkapitány kezében is van erről egy olyan levél, amely ellene bizonyítékul szolgálhat. Bocskai fogadkozott, hogy egyenesen Kassára megy magát tisztázni. Valójában azonban Váradra ment, ahol Cipriano Concini alkapitányt kereste föl azzal az ürüggyel, hogy megtudakolja Belgiojoso pontos tartózkodási helyét. Innen ment Sólyomkő várába, ahol ki akarta várni a fejleményeket.27 28 Tudta, hogy a királyi udvarban vannak rosszakarói, s akárcsak a legtöbb erdélyire, régóta gyanakodnak rá is, hiszen bihari birtokaira csak 1604 elején térhetett vissza két esztendős kényszerű prágai tartózkodás után.

Sólyomkőn kapta meg Belgiojoso főkapitány levelét, amelyben felszólítást kapott, hogy jelenjen meg a rakamazi táborban. Kitérő választ adott: jelenleg ágyban fekvő beteg, gyötri a köszvény, de mihelyt fölgyógyul, haladéktalanul siet a táborba. Ugyanakkor végleges elhatározásra jutott!

Megindította tehát Sólyomkőből futárjait; két másik várából, Szentjobbról és Kerekiből haladéktalanul magához rendelte a kapitányokat és bizalmas embereit. Ki kellett puhatolnia, mennyire számíthat rájuk, s föl kellett készíteni őket a várható rendkívüli eseményekre. Azok (Örvéndy Pál Ke- reki, Székely Ferenc Szentjobb várának kapitánya) alighanem a következő napon már meg is jelentek uruk hívására. Bocskai előadta nekik, hogy az uralkodó elleni szervezkedéssel gyanúsítják, s Bethlen Gábornak egy levele lenne az erdélyi bujdosókkal és a törökökkel való titkos kapcsolat döntő bizonyítéka. Tanácsukat kérte, mit tegyen, mivel Belgiojoso a rakamazi táborba hívja. Voltak, akik azt javasolták, bízzon uruk a királyi kegyelemben.

27 Nyakas Miklós - Csorba Csaba: Sólyomkő - Mezőtelegd. Debrecen, 2004. V.ö. Nyakas Miklós: Eltűnt iratok nyomában. Egy hajdanvolt kiváltságolt kerület, a Báródság. (Studia Oppidorum Haidonicalium V.) Hajdúböszörmény, 2001.

28 Nagy László: A Bocskai-szabadságharc katonai története. Budapest, 1961. 60-76.

257