Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

MAGYARORSZÁG VÉDELME -EURÓPA VÉDELME BALASSI BÁLINT ÉS BOCSKAI ISTVÁN KORÁBAN - GIZINSKA CSILLA: Egy lengyel vitéz magyar végvárakban a 16. század végén

latával. Miután mindenki hitegette majd cserbenhagyta, már csak Istenben van bizodalma.

Eközben teljesen megszakította lengyelországi kapcsolatait, ahol először halottnak hitték, majd a régi pártfogója, Stadnicki - ekkor már Zsigmond király buzgó híveként — azt terjesztette róla, hogy Hatala néven betyárvezér a tátrai szorosokban.

Az elkövetkező években csupán jelentéktelen csatározásokban vesz részt. 1593 tavasza már Pozsonyban éri, ahol az országgyűlésen is megfordul, s ez a viszonylag békés idő termékenyen hat költészetére. Ebből az időből származik egy Pozsony várában raboskodó török fogolytól, Ferhát koppányi bégtől (Szelim szultán unokaöccse) hallott két mese, amelyet Czahrowski a törökök összetartásáról s a keresztények széthúzásáról, marakodásáról szóló, először prózában majd versben is összefoglalt tanmesévé alakít át. A [10] Példázat, melyet 1593. március 12-én jegyzett fel, az egymással viszálykodó kutyák (keresztények) és ezt a helyzetet a maguk javára fordító fegyelmezett farkasok (törökök) története. A [12] Példázat a Hétfejű és a Hétfarkú sárkányról szól, azaz a keresztény fejedelmek és a török szultán viszonyáról15.

A 15 éves háború kitörését követően 1593 november-decemberében részt vesz az ún. téli hadjáratban, amelyet a császári csapatok indítottak Nógrád megye török kézen levő várai ellen, kihasználván, hogy a törökök nem szoktak a téli hadviseléshez, ennek köszönhetően számos sikert könyvelhettek el. Czahrowski végigharcolja Felső-Magyarország főleg keleti területeit, alig akad vár, ahol meg ne fordult volna - a helyszíneket hosszú sorokon keresztül részletesen felsorolja a [23] versében:

„Szirák, Szarvaskő és Győr, Fülek, Szécsény is,

Szendrő, Szádvár, Balog, Krasznahorka, Iczyn - E várak Egertől itt balkézről vannak

15 Később ezeket a tanmeséket győri tartózkodása idején kiegészíti egy Fehérvár mellett elfogott török császári futár, Musztafa csausz történetével. A [24]-[25]-[26] Példázat a macskáról és a pacsirtáról szól - a pacsirta részegségében a macska karmai közé kerül, akit ezért hálaimára szólít fel, s ennek a cselnek köszönhetően menekül meg. Musztafa ezt a mesét egy magyarra alkalmazta, akit a haláltól mentett meg azzal, hogy megvásárolta, s aki aztán hálátlanul cserbenhagyta. A történet általában a törökkel szemben gyakran alkalmazott magyar fúrfangosságot hangsúlyozza. A mesék magyar nyelvű fordításban is elérhetőek, Id: Csorba Tibor: Turcica, a magyar végvárak lengyel poétájának költészetében. In: Magyarságtudomány (1942 c) 1. 59-62.

222