Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)
MAGYARORSZÁG VÉDELME -EURÓPA VÉDELME BALASSI BÁLINT ÉS BOCSKAI ISTVÁN KORÁBAN - GIZINSKA CSILLA: Egy lengyel vitéz magyar végvárakban a 16. század végén
Kassa felől, és viszont amik meg jobb kéz felől: Ecsed, Kálló és Szerencs, Ónod meg még Tokaj A Tisza folyó partján, mellette meg Mokaj helység, Majdmeg Patak, Terebes, Makowicéig16” Amely csak egy mérföldnyire van a lengyel határtól... Czahrowski a vers 43-83 sorában Eger és Kassa fekvéséhez viszonyítva részletes felsorolásban pontosan végigköveti az északi végvár-vonal legfontosabb pontjait. Külön hangsúlyozza Fülek várának stratégiai jelentőségét — úgy a törökök, mint a magyarok egyaránt azt tartják, hogy aki Füleket bírja, annak a kezében van a környező kisebb várak sorsa is, s ha Fülek elesik, ezek a várak megadják magukat. Míg Fülek számára a török terjeszkedés visszaszorítása a fő feladat, addig Szendrő, Szádvár, Tokaj, Sárospatak és Terebes várának a védekezés is komoly erőpróbát jelent. Míg a téli hadjáratban a császári csapatok sikereket érnek el, addig az 1594 tavaszán kiújult háború során a törökök Eger, Kanizsa és egy rövid időre Győr elfoglalásával újabb tartományokat kaparintanak meg. Czahrowski maga is ott harcol Komárom, Fehérvár, Győr mellett, ahol az elfogott Musztafa csausz történetét is feljegyzi. Május 4-én a császári csapatok megkezdik Esztergom két hónapig tartó ostromát, s május 30-án Czahrowski is ott tartózkodik a csatatéren, amikor Balassi Bálint belehal sérüléseibe. Egyetlen utalás sem történik arra vonatkozóan, hogy találkozott-e a magyar költővel illetve tudta-e egyáltalán, hogy vele együtt harcolt az esztergomi csatában. Csorba Tibor szerint17 azonban sokkal valószínűbb, hogy személyes ismeretség fűzte Bálint öccsé- hez, Balassi Ferenchez, aki 1588-ban Czahrowski odakerülésének évében Egerben tartózkodott, s jól tudott lengyelül. Az ismeretség valószínűségét támasztja alá az a tény is, hogy Balassi Ferenc szintén részt vett a szikszói és a fehérvári csatatában (1593. október 28.) valamint Esztergomnál is találkozhattak Bálint halála után egy évvel 1595 májusában18. 1594 után egyre kevesebbet tudunk a sorsa felől, versei líraibb hangvételt ütnek meg, általános csalódottság vesz rajta erőt. Ennek okai a korabeli viszonyokban is kereshetők, ugyanis Győr eleste után a végvári védelmi vonalon a teljes ziláltság és anarchia lesz úrrá. Győr szégyenletes vereségét, 16 Makowice - Makovica: Bánfától északra fekszik. 17 Csorba Tibor 1942 a. 213-214. 18 Waldapfel József 1957. 143. 223
