Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

MAGYARORSZÁG VÉDELME -EURÓPA VÉDELME BALASSI BÁLINT ÉS BOCSKAI ISTVÁN KORÁBAN - GIZINSKA CSILLA: Egy lengyel vitéz magyar végvárakban a 16. század végén

Czahrowski ciklusában két költeményt is Eger városának szentelt, nem véletlenül tette ezt, mivel Eger magyarországi tartózkodásának egyik legfontosabb állomása volt. Itt kezdte nyolc évig tartó bujdosását, tudjuk, hogy 1588. szeptember 16-án már Egerben tartózkodik, ugyanis itt írta a reflexív hangvételű [28] költeményt a szerencse forgandóságáról, melyet zárósoraiban pontos dátummal látott el. A megbánás, bünhődés reflexív hangvételét azonban fokozatosan elnyomja az 1580-as évek végén egyre jobban felerősödő harcok zaja, amelyekbe maga is aktívan bekapcsolódik. Harcolt Egerben, ott volt a szolnoki rajtaütésben, majd 1588. október 8-án, alig pár héttel Magyarországra való érkezése után, maga is részt vett a híres szikszói csatában14. Ezekre a helyszínekre verseiben többször is utal - [6], [51] — említést tesz arról is, hogy a harctéren szerencse övezte, csapatával sikereket aratott, s a szerzett zsákmányból semmit sem tartott meg magának, szétosztotta emberei között.

1591 -tői a Porta tudatosan provokálja a Habsburgokat, mivel háborút tervez Bécs ellen, ekkor a lengyel katonaköltő is a Délvidék felé veszi az irányt, s hosszabb ideig Kanizsán tartózkodik. Ebben az időben már a hanyatlás jelei mutatkoznak nála, az itt született [6] Első siralom, szerezvén az urak hálátlanságáról Kanizsán, Horvát Földön Anno 1591 című versében már nyomorra és magányra panaszkodik, s szerencsétlenségéért egy közelebbről meg nem határozott patrónusát okolja, akinek ígéreteiben bízva elhagyta hazáját, s jutalmul” mindenét elvesztette. Egy dolog vigasztalja csupán, hogy jóhírének tanúi a szolnoki, szikszói és egri vitézek, akiknek sorsában osztozott. Ebben a versében utal a negyven főből álló saját lovas csapatára, de volt idő, hogy ötven főből is állt, saját költségén tartotta el őket, akik gyakran ahelyett, hogy hűségesen szolgálták volna, visszaéltek jóinduszenvedését, Magyarország, mint a kereszténység védőbástyája jelenik meg; [14] Fohász Istenhez, [16] II Rudolf császárhoz, [17] III. Zsigmond királyhoz — kéri őket, hogy segítsék a magyarokat harcukban [18] A lengyel szejmhez - a magyarok támogatására szólít fel, a közös múltra és a közös ellenségre hivatkozik a várnai csatában elhunyt I. Ulászló alakján keresztül; [19] A lengyel főurakhoz - figyelmezteti őket, hogy ne bízzanak a török békéjében, aki Magyarország után ellenük fordul; [21] Idegen vitézekhez - a zsoldosokhoz intézi kérését, hogy ne fosztogassanak, tartsanak össze a magyar néppel, egy érdek köti őket össze.

14 Szikszói csata (1588. okt. 8) — a török részről egyre nagyobb adóval sarcolt nép ellenszegülése váltotta ki Ferhát budai pasa bosszúját, aki 16 ezer fős, ágyúkkal felszerelt csapatot küldött a város ellen Kara Ali székesfehérvári bég vezetése alatt. A törökök azonban a város kifosztása és felgyújtása után nagy vereséget szenvedtek.

221