Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)
MAGYARORSZÁG VÉDELME -EURÓPA VÉDELME BALASSI BÁLINT ÉS BOCSKAI ISTVÁN KORÁBAN - GIZINSKA CSILLA: Egy lengyel vitéz magyar végvárakban a 16. század végén
mindez a reláció hitelességét szolgálják, sorai közt nemigen akadunk belső ellentmondásra. Ugyanakkor sohasem válik epikussá, a sejthető sok színes eseményből részleteket nem mond el, inkább csak szugerálja saját maga szemtanú voltát. Ez abból is fakad, hogy írásának végső célja, nem az események krónikás hűséggel való feljegyzése, hanem hogy hazatérése után önmagát tüntesse fel jobb fényben. Leírásai lakonikus hangvételűek, a kötet vége felé egyre inkább önmaga személye kerül a középpontba — számvetés, a megbánás hangja, az önigazolás óhaja fejeződik ki soraiban. A két könyvből álló kötet 92 költeményt, valamint 3 prózában írt török példabeszédet tartalmaz, amelyek témáját leíró részek, erkölcsi tanítások, a török elleni közép-európai összefogás képezi, s az egész ciklust a „Magyar- ország, mint a kereszténység védőbástyája”-eszme hatja át. A szerző hat hosszú terjedelmű verset szentel közvetlenül a magyar ügyeknek: [6] Siratóének a kanizsai esetről (1591) - saját veszteségeiről, a magyarok hálátlanságáról panaszkodik. [20] A Magyarokhoz - vitézségükről, hősies kitartásukról tanúskodik, bátorságra inti őket, s védelmébe veszi azokkal szemben, akik azt terjesztik, hogy behódolnak ajándékért a pogánynak. [22] Eger elestéről — példázat a török-magyar viszonyra vonatkozóan, melyet macska-egér harchoz hasonlít. Eger Lengyelország kapuja a török számára, ezért jól őrizzék Krakkót. [23] Eger és a híres egri vitézek siratása - az egri védők apoteózisát fogalmazza meg, majd Egernek a térségben betöltött stratégiai fontosságát hangsúlyozza. [51] Magyarországról való eltávozásáról - miután felsorolja magyarországi tartózkodásának főbb színhelyeit, „röviden ” csalódottságáról és nyomorúságáról ír okulásul mások számára. [52] Adam Czahrowski szózata a Magyar Földhöz - hazatérése után Poznanban írta, melyben arról panaszkodik, hogy szegényen, fizetség nélkül tért meg szolgálatából, másoknak tanulságul szól nyomorúságáról, s csalódásairól. A fent megnevezett verseken kívül egyéb költeményekben is előfordulnak magyar vonatkozások13. 13 További hungarikumokat tartalmazó versek: [3 ]Előszó - Zamojski kancellárnak dedikálja, prózaszöveg arról, hogy jutott ki Magyarországra, utazásának célját a pogánnyal való harcban látta, hogy ezáltal bizonyíthassa ártatlanságát; [13] A török fogolytól hallott mese magyarázata — Európa fejedelmeihez szól, részletesen ecseteli Magyarország lakosságának 220
