Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)
MAGYARORSZÁG VÉDELME -EURÓPA VÉDELME BALASSI BÁLINT ÉS BOCSKAI ISTVÁN KORÁBAN - GIZINSKA CSILLA: Egy lengyel vitéz magyar végvárakban a 16. század végén
szítették, amelyet olyan mondások is megőriztek a korabeli lengyel nyelvben, mint a ,, magyar világból jött garas ” (przyszedl grosz z wqgierskiego swiata), „tele volt a szája kenyérrel” (gçbç mialpeina chleba)10. Valószínűleg a könnyű meggazdagodás, s a vitézi dicsőség lehetősége vonzotta a bajba jutott Czahrowskit is a magyarországi török harcok helyszínére. Ugyanakkor őszinte csodálattal is volt a magyarok hősiessége iránt, akik egyszerre harcolnak a kereszténységért a félholddal szemben, s egyben saját uralkodójuk, a Habsbrurgok ellen is védekeznek - ez a gondolat jelenik meg a [20]" A Magyarokhoz című versben, melyben a magyarokat bátorságra inti, tanúskodik hősiességükről, s egyben jóindulatúan figyelmezteti őket, ne forduljanak uralkodójuk, Rudolf ellen, inkább vele együtt harcoljanak a pogánnyal szemben. Czahrowski nem csupán a magyar végek lengyel bujdosója lesz a maga verbuválta, saját költségén eltartott negyven fős csapatával, mellyel Felvidéktől Kanizsáig végig harcolja a legfontosabb csatákat, hanem katonaköltőként az élményeit versben is megörökíti: „Azok is tudják, hogyan küzdöttem jó híremért, Mit jelentenek nekem a szolnoki, szikszói harcok, Jó tanúim itt az egri vitézséggel, És ugyancsak más helyen a Magyar néppel, Mindaz, aki akaija, megtudhatja, Horvát Földön is, Flogyan szolgáltam szablyámmal Vitézi népekkel, Midőn csaknem minden végvárat Bejártam, lévén saját, állandó vitéz seregem. ” [6] Siratóének a kanizsai esetről12 Czahrowski magyarországi bujdosása versei tükrében Ahhoz, hogy pontosan rekonstruálhassuk Czahrowski magyarországi tartózkodását, versein kívül egyéb források nem állnak rendelkezésünkre. Topográfiai utalások, helyszínek, évszámok, harci események felsorolása 10 11 12 Helena Kapelus 1969. 115. A versek számozása Tadeusz Mikulski 1937-es kritikai kiadása alapján történik. Valamennyi idézett versrészlet Csorba Tibor fordításában olvasható. Ld: Csorba Tibor 1942 b. 329-349. 219
