Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - R. VÁRKONYI ÁGNES: Kihívások és alternatívák. Dobó, Tinódi, Balassi

Mohács után Magyarország lakosságnak három országrész három állami szervezetét és katonaságát kellett eltartania, a háborús viszonyokat állandósító béke körülményei között, az egykori ország közepét átszelő határon a mindennapos harcok közben, viselve a hadjáratok, a pénzhiány és az archaikus társadalomszerkezet terheit. Ennek ellenére az ország befogadta a reformációt, a reneszánsz világát, létrejöttek a nyomdák, megindult a katolikus reform, és kifejlődött a magyar írásbeli anyanyelvi kultúra. Az újabb kutatások szerint vitathatatlan, hogy mindennek leghatékonyabb szervező központjai a főúri udvarok voltak.

A 16. századi udvar sokrétű jelenség: intézmény, hatalmi eszköz, szervező központ, összetartó közösség, a kiválasztódás iskolája, megtervezett reprezentáció, tudósokat, művészeket vonz magához, a hírek begyűjtője és szétterítője, különleges kommunikációs közeg, társadalmi együttesek gazdaságilag és mentálisan szabályozott, működő terepe. Normákat alakítanak ki, életmódbeli követelményeket fogalmaznak meg az udvarok, körükben bontakozik ki a csiszolt társaságbeli viselkedés, elnevezése a „ civilité De az udvar lehet a kiszolgáltatottság, az intrikák, a szolgalelkűség színhelye is, ha nem teremtik meg a belső egyensúlyt.28

Mohács után összeomlott a középkori magyar királyi udvar, intézményes méltóságai formálisan a Habsburg királyok bécsi és prágai rezidenciáiban éltek tovább. A főméltóságok, főurak és tehetős köznemesek viszont megszervezték saját udvaraikat. A végvárak vonala mögött kialakult a főúri udvarok szerkezete, rendtartása. Az udvar a magyarországi viszonyokhoz alkalmazkodva nemzetközi mintát követett: szerves része lett a könyvtár, a kincstár, a kert és a zene, mert miként Castiglione az 11 Cortegianóbm (1528) írta, nincs jobb és dicséretesebb foglalkozás, mint a zene, mert pihentet, felüdíti a fáradt elmét és képessé teszi a lelket, hogy befogadja a boldogságot.

Tinódi a Dunántúl legjelentősebb főurainak udvaraiban töltött több-kevesebb időt. Élt Török Bálint, a Dunántúl nagybirtokos hatalmasságának ud28 Zempléni Ferenc: Az európai udvari kultúra és a magyar irodalom. 1998. - A nyugati fejlődéstől eltérő sajátosságokról is: Koltai András: Udvar és rendtartás a 17.századi Magyar- országon. In: Magyar udvari rendtartás Utasítások és rendeletek 1617-1708. Budapest, 2001. 10-11. - Kubinyi András: A királyi udvar a a késő középkori Magyarországon. - Páljjy Géza: Mi maradt az önálló magyar királyi udvarból Mohács után? - Zombori István: A magyar királyi udvar 1523-ban. Krzysztof Szydtowiecki lengyel követ beszámolója. - R. Várkonyi Ágnes: Tradíció és innováció a kora újkori Közép-Európa udvari kultúrájában. - Valamennyi tanulmány In: „Idővel paloták...” 2005. 13-117.

21