Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - R. VÁRKONYI ÁGNES: Kihívások és alternatívák. Dobó, Tinódi, Balassi

varában, majd az Istvánffyak otthonában, s Werbőczy Imre daruvári rezidenciájában lakott valameddig. Láttuk, Dobó István is udvart szervezett Egerben. Valószínűleg megfordult Tinódi pártfogója, Oláh Miklós érsek udvarában is. Végül Nádasdy Tamás nádor sárvári udvarából indult el, hogy megtanulhassa az „égi muzsikát". Bizonyos, hogy Tinódi világlátására, lant- és énekművészetének kifejlődésére, kapcsolatteremtő képességére nagy hatással lehettek az udvari évek, még akkor is, ha a személyzet, a szolgák között volt a helye.29 Az eleven udvari élet, kapcsolat a végvárakkal, a környező városokkal, vármegyékkel lehetőséget adott neki arra, hogy tájékozódjék az országrészek viszonyairól, s a különböző közösségekről. A hírek központjának is számító udvarok tudatosították a felszabdalt Magyarország legfőbb igényét, a tájékozódást, a küzdelmet az elszigetelődés ellen.

Sok érv szól mellette, hogy Tinódi 1548-ban már azért ment Nyírbátorba is, hogy az ott folyó politikai tárgyalásokról közvetlen híreket kapjon. Nyírbátorban a mohácsi csatavesztés után a kettős királyválasztás következtében létrejött két terület, a Nyugati és a Keleti Királyság egyesítéséről tárgyaltak Ferdinánd és Izabella királyné megbízottai. Kolozsvári útja valószínűleg összefüggésben lehet az' 1548-1554. évek meghatározó főúri csoportjának az 1552. évi győzelmet követő politikájával. 1552 után az erdélyi kapcsolatok megerősítéséért folyt a politikai harc. Nyilván a király oldalán, de önálló politikával próbálkozó csoportnak is része volt benne, hogy Dobót nevezte ki Ferdinánd erdélyi vajdának Kendy Ferenc vajda mellé.30 Tinódi 1553-ban kelt nemeslevelét Oláh Miklós fogalmazta, s a Cronica ajánlása egyértelmű: „Az hatalmas és felségös Ferdinandusnak... ’’ A két országrész összetartozásának koncepciójára vall, hogy Tinódi a címben is kiemelte: az első rész János király halálától a Dunántúlon és Erdélyben történtekről szól.

A három országrész soha nem szakadt el egymástól végletesen, a gazdasági egymásrautaltság, az anyanyelvi kultúra újabb kötelékei a jövőt készítették elő. Tinódi életműve ezt a folyamatot gazdagította, új módszerrel,

29 Pemyeszy György levelét Tinódi haláláról idézi: Szakály Ferenc, 1984. 7. - Koppány Tibor: Nádasdy Tamás udvara és az építészet. - Virágh László: A zene funkciója a magyar reneszánsz társadalomban. In: Magyar reneszánsz udvari kultúra. 1987. 217-227, 291-312. - Fazekas István: Oláh Miklós esztergomi érsek udvara (1553-1568). Király Péter: A magyarországi főnemesség 17. századi zenei élete. In: „Idővel paloták...” 2005. 343-345, 433-467.

30 Mint vajdának 1553-ban 330 lovas, 4 dobos, 4 trombitás tartására, amiből 100 lovast saját költségén tart, 2431 Ft. 50 dénárt fizetett az uralkodó. Oborni Teréz, 2002. 116.

22