Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

MAGYARORSZÁG VÉDELME -EURÓPA VÉDELME BALASSI BÁLINT ÉS BOCSKAI ISTVÁN KORÁBAN - GIZINSKA CSILLA: Egy lengyel vitéz magyar végvárakban a 16. század végén

1588 februárjában már Egerben tartózkodik, s ezzel megkezdődik nyolc évig tartó politikai száműzetése, melynek helyszínéül a magyarországi török harcok színterét választotta. Valószínűleg Stadnicki korábbi egri tartózkodási idejéből származó magyar kapcsolatai segítik őt - Prépostvári Bálint, aki a bécsi udvar megbízásából magyar vitézeket szervezett Miksa lengyelországi hadjáratához, majd 1591-től egri főkapitány lesz. Elképzelhető, hogy az ő biztatására indult Magyarországra, s ajánló soraival és pénzével a zsebében elindult a magyar végekre Habsburg szolgálatában a török ellen harcolni.8

Mi késztetett egy lengyel nemest, hogy beálljon magyar végvári vitéznek?

A 16. században főleg fiatal kalandvágyó és harci élményekre éhes lengyel nemesek körében volt népszerű szokás, hogy néhány évet magyarországi végvárakban töltsenek, kijárva ezzel a legjobb „vitézi oskolát”, mely szüntelen harcokat, kisebb küzdelmeket, az egymással farkasszemet néző seregek por- tyázó hadviselését jelentette. A korabeli Európában a végvári életmód volt a legalkalmasabb a katonai mesterség minden csínjának elsajátítására, bátorságról, ügyességről tehettek tanúbizonyságot. A források szerint különösen sok ifjú lengyel nemes töltött katonai szolgálatot Szapolyai János erdélyi udvarában9. A későbbiekben sokuk nevével Báthory István krakkói környezetében találkozhatunk újra. Hasonló módon a vitézi kedvtelés vitte Magyarországra a hatvanas években többek között Mikolaj Zborowskit, a hírhedt Sámuel testvéröccsét, valamint a hetvenes években Sámuel Stadnickit is. Ugyanakkor nem csupán a vitézi élet erőpróbája, a törökkel való harcok egzotikuma vonzotta szinte egész Európa területéről a kalandvágy ókat, politikai menekülteket, birtokperbe keveredett nemeseket, hanem sokkal prózaibb okok is közrejátszottak, nevezetesen a bizonytalanság, a kaland, az állandó háborúskodás nemcsak a hősiességre volt jó alkalom, hanem az erszények megtöltésére is. A zsoldot gyakran az elesett várak, városok zsákmányolásával is kiegé8 Csorba Tibor: Hungarica, a magyar végvárak lengyel poétájának költészetében. In: Magyarságtudomány (1942 b) 3. 329. Vö. Waldapfel J.: Irodalmi tanulmányok. Válogatott cikkek, előadások, glosszák. Bp., 1957. 142.

9 Helena Kapelus: Dwór Jana Zapolyi w epigramatach Jana Gruszczynskiego. In: Studia z dziejów polsko-wçgierskich stosunków literackich i kulturalnych. Szerk.: J. Reychman, Wroclaw-Warszawa-Kraków, 1969. 115.

218