Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)
AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - R. VÁRKONYI ÁGNES: Kihívások és alternatívák. Dobó, Tinódi, Balassi
hagyva fel a térség meghódításának tervével - 1596-ban végül sikerült elfoglalniuk az egri várat —, behozhatatlanul elkésett. Kassa már megerősített, hadiipari, hadszervezeti központ lett. Leegyszerűsítve: végső soron elmúlt a történelmi pillanat, hogy az oszmánok lehetőséget nyerjenek a közép-európai térség meghódítására. Hiába merül fel újra és újra az oszmán tervekben és próbálkozásokban végig a 17. század folyamán, hogy Lengyelország, Morvaország, Szilézia, sőt Csehország területére is kiterjesszék hatalmukat. Dobó vezértársaival és védőseregével tehát a kor egyetemes kihívására adott választ: a török terjeszkedés megállítható. TINÓDI LANTOS Sebestyén az ostrom után járt az egri várban, meghallgatta a szemtanúkat, s ily módon az „oral history” művelőinek őse is lehetne. Ki volt valójában? Énekmondó, riporter, tudósító, krónikás? Találó megállapítás:,, írónak álcázott történész [...] az első átfogó kortörténet megalkotója, kétségkívül a legnagyobb és legeredetibb 16. századi ’válaszkeresőink’közé sorolható, illetve sorolandó. ”24 Mit tartalmazott azonban a válasz, amit ez a „válaszkereső” életművével megfogalmazott? Történetírói elkötelezettséget az igazmondásra? Sokat idézett kijelentése ma is érvényes norma: „Sem adományért, sem barátságért, sem félelemért hamissat bé nem írtam, az mi keveset írtam, igazat írtam. ”25 Mi ez az igazság a korabeli Magyarország sokrétű világában? Életútjáról töredékes források tájékoztatnak.26 Máig nyitott kérdés, hogy miként ismerte fel a korszak új követelményét, a hírközlés horderejét országmegtartó jelentőségében. Hol bontakozott ki énekszerző tehetsége, és a magyar s nemzetközi dallamvilág motívumaira építő gyakorlata? Miért ment Kolozsvárra, hogy ott nyomtattassa ki művei összegyűjtött kötetét, a Cronicátl És miben rejlett hatása? A Baranya vármegyei Tinódon látta meg a napvilágot, szülei a „polgári állapotból nem emelkedtek ki, ” egyházi iskolára vall latin műveltsége, íráskultúrája, tájékozottsága a magyar krónikákban.27 A főúri udvarokban töltött ideje viszont sokkal jelentősebb tehetsége kibontakozása szempontjából is, mint ahogy eddig számon tartotta a kutatás. 24 Szakoly Ferenc: Igaz történelem — versben és énekekben elbeszélve. 1984. 59. 25 Tinódi Sebestyén, Krónika, 1984. 89. 26 Az újabb kutatásokkal nem került elő új adat: Bessenyey József: Enyingi Török Bálint. Kandidátusi disszertáció. Budapest, 1993. XXXI. 27 Az 1553. évi nemesleveléből idézi: Szakály Ferenc, 1984. 9. 20