Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - SUDÁR BALÁZS: Török énekmondók Egerben

Hitéért indult mindig útra,

A nyelv elmondhatja-e harcait?

Rokonai, barátai, testvérei,

Szolgái mind sírjanak!

Gevherí! Akik ismerik titkát,

Akik a végeken vele tartottak,

Kik a hitharcban bajtársai voltak,

Szemükből vérkönny hulljon, sírjanak!25

A vers kapcsán kézenfekvőnek tűnnek a következő kérdések: Ki a szóban forgó egri aga, ki a költő, s vajon mikor született a költemény?

Ibrahim Naimeddín krónikájában (Hadíkatü s-Sühedá - ’A vértanúk kertje’, 1744/45) hosszasan mesél családja múltjáról. Magyarországra Kara Ibrahim nevű őse került, akit Eger bevétele után agai rangban a frissen meghódított várba rendeltek. Fia, Ahmed a tartomány szpáhijainak vezetője (míralaj) és egyúttal a jobb szárny (sag kol) agája lett. Ez utóbbi tisztségét vértanúhalála után fia, Ebu Bekir örökölte. Ő volt a krónikaíró Naimeddín apja.26

Ahmed aga vitézsége és bátorsága révén a végek legendás harcosának számított - legalábbis Naimeddín szerint -, s mint tisztségei mutatják, az egri vilájet elitjéhez tartozott. Ha a családi kronológia helyes, akkor minden bizonnyal a 17. század közepén élhette legaktívabb korszakát. Sajnos személyét és családját az általam ismert levéltári forrásokban nem sikerült egyértelműen azonosítanom. Egerben 1616-ban például tényleg szolgál egy Ibrahim aga nevezetű várparancsnok, aki esetleg azonos lehet Temesvári Naimeddín efendi dédapjával, Kara Ibrahimmal.27 Ahmed agának nevezett főemberek számos esetben felbukkannak a forrásokban, de még azt sem tudjuk biztosan eldönteni, hogy az adatok hány személyt is takarnak. Ahmednek hívták például az egri pasa kethüdáját 1655-ben és 1675-ben is.28 Ugyané nevet viselte Musztafa pasa helyettese (kajmakám) is 1662-ben.29 Ugyanebben az évben

25 Elçin, ÿükrü, 1998. 277-278. o.

26 A krónika idevágó részét Köprülüzade Mehmet Fuat adta közre: XVII inéi asir Sazçair- lerinden Gevherí. Hayati - Eserleri. Istanbul, 1929. 8. o.

27 Blaskovics József: Rimaszombat és vidéke a török hódoltság korában. Pozsony, 1995. 118. o. (No.: 35.)

28 Blaskovics József, 1995, 142, 270-272. o. (No.: 66, 229, 231.)

29 Blaskovics József 1995, 166-168. o. (No.: 97-99.)

207