Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - R. VÁRKONYI ÁGNES: Kihívások és alternatívák. Dobó, Tinódi, Balassi

Schesaeus Christianus (1535-1585) a Ruinae Pannóniáé c. eposzában különösen kiemelte, hogy az egri vitézek, amikor eltakarodott az ostromló had, Ferdinánd királynak Bécsbe „Egy aranyos zászlót is visznek, mely Budavárban / volt a basáé, (hogy győztek, biztos jel ez arról.) ”22

Mit védtek meg Dobó és társai Eger várával? A kérdésre tárgyszerű válasz akkor adható, ha tudjuk, hogy Szulejmán, milyen céllal tűzte ki hadjárata végpontjául a Királyi Magyarország végvárrendszerének ezt a fontos erődjét. Közvetlen forrással a török hadvezetés szándékáról nem rendelkezünk. Közvetett adatok, kijelentések alapján különböző feltevések születtek: egyszerű várháború vagy bosszúhadjárat volt, esetleg újabb feltevés szerint az oszmánoknak ezen a területen nemigen voltak komoly céljaik. Több tényező viszont átgondolt tervekre vall. Jól időzített pillanatban indult. A török hadvezetés annyira kedvezőnek ítélte Franciaország és a német fejedelmek közös fellépését 1552-ben V. Károly császár ellen, hogy a perzsa háború ellenére, hivatkozva a francia-török szövetségre, megindította a magyarországi hadjáratát. Eger Felső-Magyarország kapuja, út Kassa elfoglalásán át a lengyel határhoz. Másfél évszázadon át az oszmánok következetesen igyekeztek kézbe venni ezt a területet, s ez volt a kulcs, hogy elválasszák egymástól Erdélyt és a Királyságot. Az Eger alá két irányból vezetett hadjárat szisztematikusan elszigetelte a várat: egyrészt elfoglalták Temesvárt és Szolnokot, másrészt a nyugati összeköttetést biztosító kisebb várakat. Eger török ostroma racionális stratégiai elgondolásokba illeszkedett. Ha Szulejmán 1552-ben eléri célját, elfoglalja Kassát, éket üt az Erdélyi Fejedelemség és a Királyi Magyarország közé, kijut a lengyel határig, közvetlen kapcsolatot teremt az elfoglalt magyarországi terület és Lengyelország között, északkelet felől keríti be Közép-Európát.23 Eger vár megvédésével mindkét cél meghiúsult: a két Magyarország, Erdély és a Királyság közé nem tudott beékelődni az oszmán hatalom, s elmúlt az alkalmas pillanat, hogy áttörjenek Lengyelországig. Mert a török politika, nem

22 Schesaeus: 1982. 410/ 605-606.

23 A várháborúk része. Szántó Imre: Küzdelem a török terjeszkedés ellen Magyarországon. Az 1551-52. évi várháborúk. Budapest. 1985. - Az oszmán politika racionalitásáról: Perjés Géza: Az oszmán államvezetés racionalitása. 1990, 147-162. — Hopp Lajos szerint „Eger ostroma és az egész hadjárat arra irányult, hogy visszaállítsa a Lengyelországba menekült Izabella és János Zsigmond uralmát. ” - Hopp Lajos, 1992, 109. - Szakály Ferenc: 1990. 123-124. - Hopp Lajos, 1992. 109. - Eger megvédése „nem gyengítette jelentősen az oszmánok magyarországi pozícióit... ezen a területen komoly céljaik - Dobó István várán kívül - nemigen voltak.” Pálffy Géza, 2000. 34.

19