Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - BITSKEY ISTVÁN: Végvár és kultúra

Joachimot (1525-87) hívta meg, aki flacianus nézetei miatt kényszerült Németország elhagyására, s korábban Győrben lelkészkedett. A német evangélikus lelkész 1575-1579 között volt a várőrség német prédikátora. Felekezeti álláspontjának megfelelően Ungnád csakis lutheri szellemű könyvek kiadását pártfogolta, Bornemisza Péter egyik könyvét neki, egy másikat pedig leányának, Ungnád Anna Máriának dedikálta.27

Az újabb kapitány, Kollonich János Bertalan 1576-1584 között továbbra is a lutheri irányt pártfogolta, ennek ellenére - feltehetően az egri magyar református gyülekezet követelésére - a német prédikátor fizetését megvonta, majd Sárospatakról Paksi Mihály kapott meghívást a lelkészi posztra. A székesegyházat 1580 nyarán a kapitány elvette a káptalantól, s a helvét gyülekezetnek adta át. Az ekkortájt Egerbe érkező ex-jezsuita Drenóczy István ugyan megkísérelte a várbeliek rekatolizációját, de - mint azt Szabó János Győző részletes tanulmánya bemutatta — ez nem járt sikerrel.28 A felső-magyarországi evangélikusok szellemi életében mindenesetre Kollonich is részt vett, ezt jelzi, hogy Mentő Gogreff kassai lelkész úrvacsoratani értekezésének ajánlásában többek között az ő neve is szerepel.29

A katonai és a tudósi virtusok egymást kiegészítő kapcsolata a kortársak ítélete szerint azonban valamennyi várkapitány közül leginkább Rákóczi Zsigmond személyében valósult meg. Fegyvemeki Izsák sárospataki lektor szerint: „Exercitus Ungarici summus Dux erat Magnificus Sigismundus Racocius, Capitaneus Agriensis, Comes comitatuum Borsod ac Heves, pietate, prudentia, fortitudine bellica simul et togata, et aliis virtutum orna- mentis conspicuus. ”30 Bölcsességét és kegyességét tehát ez a jellemzés csakúgy kiemeli, mint harci erényeit, s ez teljes mértékben megfelel az életrajzából ismert tényeknek. A református egyház legjelesebb patrónusainak egyike volt ő, birtokán nyomtatták ki a Vizsolyi Bibliát, s támogatója volt a Balassi-epicedium kiadásának is, ezáltal része volt a Balassi- és Rimay- versek legkorábbi kinyomtatásában. Ő maga is írt verset, vallásos könyörgése a kor zsoltárparafrázisainak hangját szólaltatja meg. Ha mindehhez még

27 Az egri várkapitányoknak dedikált könyvekről vö. Nagy József: Adalékok a XVI. századi egri reformációhoz, Eger, 1978. 340 (Az Egri Ho Shi Mihn Tanárképző Főiskola Füzetei, 705).

28 Szabó János Győző: i. m. 1981. 71-76.

29 RMNy 424.

30 Johann Jacob Grynaeus magyar kapcsolatai, közreadja Szabó András, Szeged. 1989. 83 (Adattár 22).

194