Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - BITSKEY ISTVÁN: Végvár és kultúra

szívem büszkesége! Mert míg éltél, nagy örömöm telt benned, és testvéri kapcsolat fűzött hozzád

Érthető ez a hangvétel, ha hozzátesszük, hogy az 1580-as évek végén Balassi Ferenc ötven, Kátay Mihály pedig huszonöt lovas hadnagyaként együtt szolgált Egerben.2 3 Noha az ifjabbik Balassi-testvértől nem maradt ránk irodalmi alkotás, jellemző, hogy őt ugyancsak besorolta a literátori közvélemény az ékesszólásban is jártas vitézek közé, a korabeli héroszeszménynek csakis e kettős tudás birtokában lehetett megfelelni. Hősi haláláról Szántó István jezsuita páter is megemlékezett, a római rendfőnököt levélben tájékoztatta arról, hogy Balassi Ferenc hősként, a tatár nyilak sokasága által leterítve halt meg („gloriose occubuit”), tehát ő is megfelelt a miles Christianas eszményének.4

Korábban Egerben vitézkedett Kátay Mihály apja is, csekegátai Káthay Ferenc, aki Mágóchy Gáspár idejében a kapitány helyettesi tisztségét töltötte be, s maga is versszerző volt (Könyörgésem Isten fogadd kegyelmesen, 1585).5 Fia, Mihály a kor legműveltebb humanistái közé tartozott, latinul és magyarul egyaránt verselt, kapcsolatban állt a felső-magyarországi neosztoikus szellemű nemesi literátorokkal (Petki Jánossal, Darholcz Kristóffal, Rimay Jánossal és másokkal), később éppen műveltsége miatt választotta őt kancellárjává Bocskai fejedelem. Egri szolgálata után káliói, majd szendrői várkapitány lett, s ma már azt is tudjuk, hogy fejedelmének halálával kapcsolatban rágalmazás áldozatává lett.6 Tragédiája természetesen nem változtat azon a tényen, hogy a Balassi-testvérek legjobb barátai között s a hazai respublica litteraria jeles képviselőjeként tarthatjuk számon Eger egykori lovastisztét.7

2 Rimay János írásai. Összeállította Acs Pál, Bp. 1992. 19.

3 Szederkényi Nándor: Heves vármegye története. II. kötet (A mohácsi vésztől Eger vára elestéig 1526-1596), Eger, 1890. 274, valamint Szabó András: Respublica litteraria. Irodalom- és művelődéstörténeti tanulmányok a késő humanizmus korából. Bp. 1999. 74.

4 Monumenta Antiquae Hungáriáé, IV (1593-1600), ed. Ladislaus Lukács, Romáé, 1987. 85 (Monumenta Historica S. J. vol. 131).

5 Szabó András: A csekegátai Kátay család genealógiája a 16-17. században Kátay Ferenc- től a család kihalásáig. In Collectanea Tiburtina. Tanulmányok Klaniczay Tibor tiszteletére. Szeged. 1990. 230-231 (Adattár XVI XVIII századi szellemi mozgalmaink történetéhez, 10). Az egri vár tisztségviselőinek kronológiáját vö. Szabó János Győző: Az egri vár kapitányainak rövid életrajza. In Az Egri Vár Híradója. 1982. XII. sz. 32-33.

6 Nagy László: Kátay Mihály a magyar históriában. Valóság. 1976. 93-108.

7 Régi magyar költők tára. XVII. század. 1. kötet. Sajtó alá rend. Bisztray Gyula, Klaniczay Tibor, Nagy Lajos, Stoll Béla. Bp. 1959. 591, 621. (A továbbiakban rövidítve: RMKT)

187