Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - SARUS KISS BÉLA: Egy hegyvidéki végvár katonai infrastruktúrája. Murány katonasága, építményei és fegyverzete

és egyéb szükséges nyersanyagokat adjon mindenféle tüzes szerszám („feuerwerch”) Murányban történő elkészítésére.65 Ugyanezen a napon a besztercebányai rézkészletekből 126 mázsát rendelt az uralkodó Murányra, hogy abból ágyút öntsenek,66 egy héttel később pedig ismét Kristóf Konritz részére parancsolta meg, hogy a fenti nyersanyag útiköltségét, amelyet időközben már Bécsből Besztercebányára szállítottak, fizesse ki Murányig, ezenkívül annak az ólomnak a fuvarköltségét is, amelyet Besztercebányáról Murányra kellett szállítania.67

A jelentős mennyiségű nyersanyag felhalmozására azért is szükség volt, mert Murányban hamarosan Eger részére készítettek néhány ágyút. 1554 februárjában Kristóf Konritznak, a besztercebányai rézvállalat kormányzójának még rezet kellett küldenie Murányba, hogy ott 6 falkonetet és két kővetőt öntsenek az egriek számára.68 Bornemissza Gergely egri kapitány április 6-án az uralkodónál erélyesen sürgette 30 mázsa réz küldését és egyben kérte, hogy Bertalan „puchsengiessert” Murányból küldjék Egerbe, hogy ott ő ágyút öntsön. Bornemissza április 28-án személyesen is megjelent Murányban.69 1554 egész már- ciusa áprilisa a réz megszerzésével telt el, 1554. július 19-én továbbra is elintézetlen volt a murányi ágyúöntés ügye, 1554. július 19-én a király újabb két parancsot adott 10 mázsa ón és most már 100 mázsa réz kiszolgáltatására.

Lehet, hogy az Egerbe még július 1. előtt érkezett 6 falkonéta már Murányban készült, Bornemissza Gergely egri kapitány azonban ezeket nem tartotta jónak, mert kis kalibernek voltak és szerinte alkalmatlanok a várban történő felhasználásra.70 Ezt követően az egri kapitány augusztus 9-én Thardy Pétert Murányba, az ágyúöntödébe küldte, sőt október 7-én ismét ott járt valaki Egerből, „de láthatóan Bornemissza minden vállalkozása, kezdeményezése zátonyra futott. ” „Bornemissza látván a bécsi udvar, a pozsonyi Magyar Kamara, a besztercebányai rézművek és a murányi ágyúöntöde jóvátehetetlennek tűnő és méltán indokolatlan késedelmeskedését, ” Pozsonyba majd onnan Bécsbe ment.71 Ez alkalommal is felkereste a kamarai és az

65 Uo. Bd. 388. föl. 218. Bécs, 1553. június 5.

66 Uo. Bécs, 1553. június 5.

67 Uo. föl. 224. Bécs, 1553. július 12.

68 ÖStA HKA HF Prot. Bd. 214. föl. 14r. 1554. február 15.

69 Sugár, Bornemissza Gergely 86-87. p.

70 Uo., 79-80. p.

71 Uo., 80-82. p.

137