Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - SARUS KISS BÉLA: Egy hegyvidéki végvár katonai infrastruktúrája. Murány katonasága, építményei és fegyverzete

ebben az évben. Egy 1593. szeptember 22. előtt keletkezett kimutatás szerint a bányavárosi végeket 1593-ban is (Komárom kivételével) a cseh-morva ren­dek fizették.61 A kimutatás Murány havi zsoldellátására rendelt összeget is tar­talmazza (1060 rFt 15 kr.; amiből a sumjáci őrség, 56 rFt 15 kr, apolonkai 70 rFt, a murányi 762 rFt 45 kr., a Murány alatti kastély 171 rFt 15 kr.) Az, hogy a cseh-morva rendek részt vettek a bányavidék, és ezzel Mu­rány őrségének fenntartásában, annak köszönhető, hogy ők is belátták annak célszerűségét.62 A rendszertelenül és nem teljes egészében kifizetett zsold- összegekből ugyanakkor úgy tűnik, hogy ez a pénz sokszor nem jutott el Murányba. A várban állomásozó katonák létszámáról és fizetésük sokféle módjáról rendelkezésre álló források alapján a következő megállapítások tehetőek meg:- a fellegvárban - az előírtakhoz képest alacsonyabb létszámban - min­dig német, a kastélyban és a két palánkban pedig mindig magyar és szláv őrség állomásozott;- a németek élelemmel való ellátása zsoldjuk terhére történt;- a zsold terhére kiosztott élelem értéke (csakúgy, mint Komáromban és Győrben) a leszolgált időnek megfelelő összeg felét is elérte;- az elszámolások alkalmával az uralkodó sohasem volt képes a teljes összeget kifizetni. Mivel az 1555-ös, 1557-es, 1565-ös és az 1570-es mustra alkalmával sem tudták teljesen kifizetni a murányi őrséget, felvetődik, hogy volt-e arra példa, hogy bármikor is sikerült a teljes őrséget egyszerre kifizetni. A ki nem fizeté­sek gyakorisága azt mutatja, hogy ez rendszer volt és nem kivétel: a közpon­ti kormányzat által megállapított zsoldösszeg tehát nem járt valós következ­ménnyel. Ez csupán valamiféle irányösszegnek tekinthető, amelyet esetleg egyes magasabb beosztású katonák, tisztviselők megkaphattak (ők is inkább valamiféle egyéb módon és nem készpénzfizetéssel), de a katona társadalom nagy része nem. Bár a fizetetlenség miatt rendszeresen panaszkodott minden murányi, valójában tisztában voltak azzal, hogy őket sohasem fogják teljesen kifizetni. Ezért is amelyikük csak tehette, igyekezett más módon készpénzhez jutni. Egyesek közülük a vár körüli munkákba segítettek be, mások a tized- szedés alkalmával jutottak kisebb nagyobb többletjövedelemhez. 61 ÖStA KA AFA Kart. 32. 1593-1594. 1593 9/1. 62 A győri végvidék finanszírozásához nagymértékben járultak hozzá az alsó-ausztriai ren­dek. Pálffy, Győri főkapitányság passim. 134

Next

/
Thumbnails
Contents