Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - SARUS KISS BÉLA: Egy hegyvidéki végvár katonai infrastruktúrája. Murány katonasága, építményei és fegyverzete

mázhatták) a katonák által az élelemre fordított összegeket sem, amelyeket természetesen levonták a kifizetésre szánt zsoldjukból, tehát egyáltalán nem jutott el hozzájuk.44

Annak, hogy Murány esetében a kapitányok bestellungjaiban, utasításaiban vagy a központi kimutatásokban szereplő őrséglétszámot sohasem érte el a valóban szolgálatban lévők száma, csak egyik oka, hogy ezek inkább előirányzatnak tekinthetők. Jelentős lehetett ugyanis az az időközi csökkenés, amely a katonák önkényes távozásából adódott. (Ha a mustra bekövetkezte előtt távoztak el, akkor külön kérvényezniük kellett a Haditanácsnál zsoldjuk kifizetését, különben nem kaphatták meg fizetésüket.) Szintén nem került kifizetésre a zsold, ha a két mustra között halt meg a katona. Murány esetében nem találtam arra példát, hogy az elhunyt katonák hozzátartozói ilyen esetben megkapták volna a megszolgált zsoldot. (Ezt is a Haditanácsnál kellett volna kérvényezniük, de a jegyzőkönyvekben ennek nem leltem nyomát.)

A murányi kastélyban szolgáló katonák fizetéséről még kevesebb forrás áll rendelkezésünkre. 1552-től 1554-ig öt gyalogosnak 120 mFt-ot fizetett a vár, de 1554-ben még 12 puskás gyalogost is alkalmazni kellett két hónapig a tizedszedés biztosítására. 1555-56-ban 5 lovas és 5 gyalogos tartására 100, illetve 120 mFt-ot adtak ki. Ezt a csekély számú katonaságot az udvarbíró részére arra engedélyezték, hogy munkájában támogassák. Őket a vár bevételeiből fizethette. A Bebekek 1555-ben bekövetkező törökhöz pártolása után előfordult, hogy ideiglenesen nagyobb számú gyalogost tartottak a kastélyban; erről 1556-ból és 1557-ből vannak adataink.45

Az 1564-ben keletkezett urbárium46 szerint az uradalom lakosai a földesúri kocsmáltatás megváltása fejében a vár alatti kastélyban szolgáló katonák közül tíznek a zsoldját fizették a települések anyagi erejének arányában. A murányi számadáskönyvben47 1571-től szerepel ez az összeg. A Murány

44 Uo., 121-122. p., uő.: A török elleni védelmi rendszer szervezete 182-183. p., valamintuő: A magyarországi török és királyi végvárrendszer fenntartása 82. p.

45 ÖStA HKA HFU KN 15. Konv. 1567. Okt. föl. 30v. Ebben a jegyzékben 61, új nément Knechtet említenek, akik 1556-ban a murányi őrség mellé rendeltek.

46 MOLE 156 U. et C. Fasc 24. Num. 75.

47 Magyar Kamara Archívumának Városi és Kamarai iratok elnevezésű fondjában talált udvarbírói számadáskönyv, amely az 1549-1572-ig tartó időszakban a vár összes bevételét és kiadását tartalmazza. A kötetet a várból küldött részletes számadások alapján állították ösz- sze a Kamara adminisztrációján. MOL E 554. Föl. Lat. 1275. 1-632 p. A továbbiakban a számadáskönyv említésekor ez a kötet értendő.

129