Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)
AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - SARUS KISS BÉLA: Egy hegyvidéki végvár katonai infrastruktúrája. Murány katonasága, építményei és fegyverzete
alatti őrséget a körmöci kamara is fizette. 1575 februárjában az Udvari Kamara az Alsó-Ausztriai Kamarának azt írta, hogy 10 vend gyalogost a körmöci kamarának kell fizetnie.48 Az összeg kifizetésénél azonban nehézségek merültek fel. A törökök és a martalócok miatt ugyanis a kapitánynak személyesen kellett megjelennie Körmöcbányán, hogy a zsold összegét felvegye.49 A katonákkal való elszámolás a mustrák alkalmával történt. Egy ilyen, Maskó Menyhért (ekkor még véglesi kapitány) és Wolfgang Hochenwarter által folytatott mustra anyaga - a 16. század haditanácsi iratanyagát tekintve szinte egyedülálló módon - fennmaradt.50 A nyugták, kimutatások és különféle elismervények melletti összegző jelentésből értesülünk arról, hogy a mustra nagy indulatokat váltva kezdődött el, mert a két biztos olyan kevés pénzt (4000 rFt-ot) hozott magával, amellyel a katonák addigi szolgálataiból csak nagyon rövid időt lehetett kifizetni. Amikor az őrség megtudta, hogy a két biztos milyen paranccsal és mennyi pénzzel érkezett a várba, hatalmas ordi- bálásba kezdtek, majd amikor kissé lehiggadtak, tanácskoztak, és egy bizottságot küldtek a biztosokhoz. A biztosok jelentése szerint a katonák azt adták elő, hogy mivel a legtöbb katona már tizennyolc és fél hónapja úgy szolgált, hogy élelmen kívül semmi mást nem kapott, és mivel a 4 ezer rFt arra nem volt elég, hogy őket teljesen kifizessék, a katonák a leghatározottabban kijelentették, hogy addig fogják a biztosokat Murányban tartani, amíg az utolsó fillérig teljesen ki nem fizetik őket. Erre a két biztos azt válaszolta nekik, hogy ezt nemcsak maguk, hanem az uralkodó nevében is elutasítják, őket a katonák nem tarthatják letartóztatva. Megismételték, hogy az uralkodó nemsokára ki fogja fizetni őket, legyenek az uralkodó egyéb nagyon fontos kiadásaira tekintettel. A katonák ezt nem vették tudomásul és sem a 4 ezer rFt-ot elfogadni, sem a biztosokat elengedni nem akarták addig, amíg teljesen ki nem fizetik őket. Kétnapi tárgyalás után semmi más módot nem találva abban egyeztek meg, hogy a két biztos valamint Dominies kapitány velük szemben adósnak vallják magukat és egy adóslevelet kiállítva megesküsznek, 48 ÖStA HKA GBÖ Bd. 119. föl. 214r-v. Becs, 1575. február 14. 49 Uo. Bd. 127. fol. 640r-v. Bécs, 1575. október 14. Az útra két forint költségtérítés járt, amit azonban az alkamara nem fizetett ki, ezért az uralkodó megparancsolta, hogy annyiszor, ahányszor Maskó ott megjelenik, számára adjanak két forintot. 50 ÖStA KA WHKA Kart. 1557. Febr. No. 63. Exp. Maskó Menyhért (ekkor még) véglesi kapitány és Hochenwarter jelentése az Udvari Kamara tanácsosainak, föl. 191-194v. Besztercebánya, 1557. január 16. A mustrára és az ezzel kapcsolatos forrásokra lásd Pálffy, Győri főkapitányság 191. p. 130
