Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - SARUS KISS BÉLA: Egy hegyvidéki végvár katonai infrastruktúrája. Murány katonasága, építményei és fegyverzete

STUDIA AGRIENSIA 24, 2006

Sarusi Kiss Béla

EGY HEGYVIDÉKI VÉGVÁR KATONAI INFRASTRUKTÚRÁJA1

Murány katonasága, építményei és fegyverzete

A Gömör megyei Murány2 a tatárjárást követően épülhetett fel, első biztos említése 1271-ből ismert, amikor Jolsvát a hozzá tartozó murányi várral együtt adományozta el V. István Miklós országbírónak.3 Ila Bálint azon a véleményen volt, hogy a várat IV. Béla építette a tatáijárást követő tervszerű várépítkezések során (amit szerinte az is igazol, hogy a vár magas fekvése jól illeszkedik a király „várépítő munkatervébe”), hadászati szerepe pedig az volt, hogy a völgyet, illetve a zólyomi és liptói részek felé lassan kialakuló átjáró utat védelmezze.4 Az Árpád-korban az ország északi határainak védelmében nem volt szerepe, így idegen csapatok támadásainak nem volt kitéve. Miután pedig magánkézre került és vára még épségben volt, a feudális magánföldesúri villongásoknak azért sem volt célpontja, mert szinte lakatlan, ebből kifolyólag csekély értékű terület központjában feküdt.

A tatárjárást követően épült vár nem lehetett komoly létesítmény, mert 1299-ben már romként említik. Valószínűleg egy alapvetően fából épült erődítmény állhatott a 935 méteres hegycsúcson. Több mint másfél évszázadig a fennmaradt források csak romként, vagy mint 1435-ben vámként, mint

1 Az alábbi tanulmány a doktori disszertációm kis mértékben átdolgozott fejezete.

2 „Murány”, eredetileg a várat jelentette, majd a vár alatti községet, amely később Murány- alja elnevezést kapta, ma azonban a romokban álló vár alatti község neve ismét Murány (Murán, ma Szlovákia).

3 Györffy, Történeti földrajz II. köt. 527. p.

4 Ila, Gömör I., 56-57. p.

117