Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)
AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - SARUS KISS BÉLA: Egy hegyvidéki végvár katonai infrastruktúrája. Murány katonasága, építményei és fegyverzete
például amikor Zsigmond a pelsőci Bebek családnak adta a füleki és jolsvai várakat és uradalmakat, és a jolsvai várhoz tartozó murányi vámot.5 1438-ban és 1439-ben két-két, 1453. február 4-én pedig egy oklevélben Murány esetében csak azt jegyzik meg, hogy vámmal rendelkezik, 1454. december 24-én azonban már egyértelműen várat (fortalicium) említenek,6 utóbbi esetben a huszita Komorowski Péter átadta Murányi Rozgonyi Osvát felvidéki főkapitánynak.7 Ez az oklevél különösen érdekes a murányi vár létrejöttének szempontjából. Úgy tűnik ugyanis, hogy Komorowski majdnem két év alatt építette fel a várat. Ráadásul nem ez volt az egyetlen általa emelt vár a környéken: a Gömör megyei Jolsva és Rozsnyó, a Torna megyei Szádvár, a Nógrád megyei Brezó és Ozdin várakat is ő hozta létre. Mivel a huszita Komorowski számára nem állhatott sok idő az építkezésekre, ismét csak azt kell feltételeznünk, hogy sietve, talán fából erődíthette meg Murányt. Az 1454-ben született egyezség ellenére úgy tűnik, hogy Komorowski nem adta át a várat Rozgonyi Sebestyén főkapitánynak. Ezért 1461-ben királyi utasításra Szapolyai István kapitánynak Murány alatt ostromvárat kellett építenie, s ehhez segítségül a király Lőcse városát rendelte a kapitány mellé.8 Ez az ostrom valószínűleg nem járt sikerrel, mivel 1465-ben még Szapolyai Imre levélben tudatta Bártfával, hogy a vár alatt egy erődítményt kíván emelni.9 Murány 1470-ben azonban már a Szapolyaiak kezében volt, ami jól illeszkedik abba a családi stratégiába, amely egy a Tokajtól a Szepességig húzódó, többé kevésbé összefüggő birtokkomplexumot eredményezett a család részére.10 A későbbiekben megtartották a várat, de azt valamikor még Mohács előtt Tomallyai János kezelésébe adták. 1523-ban Tornallyai János gömöri ispán, murányi és rákosi várkapitány („Johannes Thomalÿ comes comitatus Gewmeriensis ac capitaneus castrorum Murán et Rákos”) Jolsván kelt leveléből kiderül, hogy őt a vár tulajdonosa az erdélyi vajda, tehát Szapolyai Já5 Csáky oklevéltár 358-360. p. („castrum nostrum Ilswa vocatum”). Jolsva a murányi vár, valamint Sajógömör közötti út felénél található, a XIV. század közepétől átveszi mind Murány, mind Nagyrőce központi szerepét. Hamarosan városi és vásártartási kiváltságot is kapott a település. 6 1438: DL 13248, 38655. 1439-ben: 13323 és 13334, 1453-ban 14627, 1454-ben: 15307. 7 Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301-1457. CD ROM 8 Horváth, Felső-Részek Kapitánysága. 945. p. 9 Uo. 10 Kenyeres, A Szapolyai család és Trencsén 136. p. 118
