Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves Megyében (XVIII-XX. század) - Studia Agriensia 23. (Eger, 2003)

IV. PARASZTI ERDŐ- ÉS LEGELŐKÖZÖSSÉGEK - 7. A közös erdő használata

37. kép. Ölfa méterbe rakása. Gyöngyössolymos. Bakó Ferenc felvétele, 1956.

ták abba az álló fa osztását és rátértek a közösen kitermelt fa szétosztására. A favágásban erdőjog arányában vettek részt. Bodonyban egy jog után 4 köbméter fát kellett kivágni és méterbe rakni. Bükkszéken rendszerint hosszúban hagyták a legallyazott szálfákat, majd egy jó kocsira való rakásba gyűjtötték. Minden rakás vagy méter kapott egy számot, amit az egyik megfaragott fára írtak.435

A kisebb parcellák és a lábon álló szálfák, valamint a kitermelt fa elosztása egységes módon, a nyílhúzás során történt. Ez az ősi elosztási mód a földközösségi határhasználatnak szinte napjainkig élő maradványa. A nyíl kifejezés őrzi azt a gyakorlatot, amikor a határrészeket, szántókat és réteket nyílvesszők segítségével sorsolták ki egymás között, „nyilat húztak”. Ez a kifejezés a közbirtokosságok faosztási gyakorlatában maradt meg a legtovább, bár itt már nem nyilat húznak, ha435 Petercsák Tivadar 1985. 259.

186