Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves Megyében (XVIII-XX. század) - Studia Agriensia 23. (Eger, 2003)

IV. PARASZTI ERDŐ- ÉS LEGELŐKÖZÖSSÉGEK - 7. A közös erdő használata

nem számozott cédulát, amelynek azonban a legtöbb helyen a XX. század végén is nyíl a neve (Bodony, Gyöngyössolymos, Gyöngyösoroszi, Kisnána, Bükkszék, Egerbocs). Máshol cédulának hívják (Felsőtár- kány, Szilvásvárad), de előfordult, hogy egy-egy településen mind a két terminológiát használják (Bodony, Egerbocs). Fából készült nyílra is emlékeznek Bükkszéken és Gyöngyösorosziban. Ezek Bükkszéken 4-6 cm hosszú deszkalapocskák, Gyöngyösorosziban megfaragott fapálcikák voltak, s ezekre írták a számokat.436

Az ősi nyilas osztás emlékét máig őrzik a dűlőnevek: pl. Alsó-Nyilas, Görbe-nyilasok, Nagy-nyilasok (Recsk), Hosszú-nyilas (Sirok), Alsó-nyilas (Domoszló), Bika-nyilas (Lőrinci), Vajas-nyilas, Kis-nyilas, Öreg-nyilas (Adács).437

A nyílhúzást vagy cédulahúzást tél elején tartották az elnök lakásán vagy a községházán. A vezetőség annyi papírcédulát készített, ahány erdőjog összesen volt, s minden cédula egy-egy nyilasnak, illetve rakás vagy méter fának felelt meg. Általában mindenki maga, néhol egy gyerek húzta ki kalapból, edényből az összehajtogatott cédulákat annyiszor, ahány erdőjoga volt. A töredék jogosok többen összeálltak, és a nyílhúzás után egymás között osztották el a fát. Bodonyban többféle nyilat készítettek, és külön-külön húztak az egész, fél és negyed jogosok. A sorsolás után a pénztáros feljegyezte a listán, hogy ki melyik nyilast húzta. Felsőtárkányban két példányos lista készült, amelyen szerepelt a birtokossági tag neve, a kihúzott nyilas száma és a nyilashoz tartozó élőfák darabszáma. Az egyik lista a pénztárosnál maradt, a másik az erdőkerülőnél volt, aki ez alapján ellenőrizte, hogy mindenki csak a saját nyilasából vihesse haza a fát.438 Az ősi nyilas osztás gyakorlata az

436 Petercsák Tivadar 1985. 259. Az Északi-középhegység falvaiban általános a nyílhúzás, fanyilazás kifejezés. - Mádai Gyula 1965. 135.; Petercsák Tivadar 1992. 67-68. A Dunántúlon már nem él a kifejezés, csak a földrajzi nevek őrzik emlékét. Itt cédulát húznak sorsoláskor. - Hegyi Imre 1975. 504.; Jablonkay Géza 1968. 200. A nyilas osztás történeti feldolgozásához: Tagányi Károly 1896. I. VI-VII., a nyíl kifejezéshez: Magyar Néprajzi Lexikon 457-458. Török Katalin. A rétek nyilas osztását Paládi-Kovács Attila (1979. 93.) és Tárkány-Szücs Ernő (1981. 700-701.) dolgozta fel.

437 Heves megye földrajzi nevei I. 123., 127.; IV. 59., 183., 233.

438 Petercsák Tivadar 1985. 259.; 1987. 154.

187