Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves Megyében (XVIII-XX. század) - Studia Agriensia 23. (Eger, 2003)
III. NEMESI KÖZBIRTOKOSSÁGOK HEVES MEGYÉBEN - 2. A közös erdők használata
sertések makkoltatására alkalmas erdők voltak, amelyekből épületfát a közbirtokosság tagjai is csak engedéllyel vághattak. A szabad vagy közönséges erdőket tűzifa kitermelésére, illetve a jobbágyok erdőhasználati igényeinek a kielégítésére jelölték ki.147 A Heves megye északi tájain lévő nemesi közbirtokosságok erdőiről a XVII. századtól rendelkezünk adatokkal. Az ivádi erdőkön a birtokosok már ekkor közösen makkoltatták a sertéseket, és az oda idegenből fogadott sertések makkoltatása után befolyó jövedelmen megosztoztak.148 Az erdő a közbirtokosok tulajdona volt, de megengedték jobbágyaiknak és zselléreiknek a faizást, sertésmakkoltatást, az erdei legeltetést és gyűjtögetést, amelyekért a Mária Terézia-féle úrbérrendezésig változó mértékű robottal és más szolgáltatásokkal, illetve makkoltatás esetén sertéstizeddel tartoztak. Az erdős határú falvakban a jobbágyok kereskedtek is a tűzifával, de a hasznán megosztoztak a földesurakkal. A XVIII. század közepéig a jobbágyok sokfelé szinte korlátozás nélkül irthattak szántóföldi művelésre alkalmas erdőket, hiszen ezek dézsma- kötelesek lévén növelték a földesúr(ak) jövedelmét. Az úrbérrendezés országosan egységes keretbe foglalta a jobbágyok és zsellérek erdővel kapcsolatos tevékenységét, elismerve a földesurak kizárólagos birtokjogát az erdőre. Településenként rögzítette az úrbéresek erdőhasználati jogait és felsorolta az ennek fejében nyújtandó szolgáltatásokat. Az erdős határú falvakban a robotterhek egy részét ez képezte. A zselléreknek rendszerint fél öl fát kellett kitermelni, a jobbágyoknak pedig telkenként egy fél öl fát elfuvarozni a megadott helyre.149 A domoszlói közbirtokosok 1807-ben úgy határoztak, hogy „minden héten pénteki napon minden jobbágy maga szükségére egy szekér fát vihet a közös erdőkbül, onnan, ahol nekik kimutattatik... a gyalogjobbágyoknak, vagyis házas zselléreknek, kiknek igás marhájuk nincsen, az faizás egy héten kétszer engedtetik meg, úgymint kedden és 147 Petercsák Tivadar 2001a. 213. 148 Csizmadia Andor 1979. 15. 149 Petercsák Tivadar 1994. 44-A6.; 1997. 205-206. 49
