Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves Megyében (XVIII-XX. század) - Studia Agriensia 23. (Eger, 2003)

III. NEMESI KÖZBIRTOKOSSÁGOK HEVES MEGYÉBEN - 2. A közös erdők használata

sertések makkoltatására alkalmas erdők voltak, amelyekből épületfát a közbirtokosság tagjai is csak engedéllyel vághattak. A szabad vagy kö­zönséges erdőket tűzifa kitermelésére, illetve a jobbágyok erdőhaszná­lati igényeinek a kielégítésére jelölték ki.147 A Heves megye északi tájain lévő nemesi közbirtokosságok erdői­ről a XVII. századtól rendelkezünk adatokkal. Az ivádi erdőkön a bir­tokosok már ekkor közösen makkoltatták a sertéseket, és az oda idegen­ből fogadott sertések makkoltatása után befolyó jövedelmen megosz­toztak.148 Az erdő a közbirtokosok tulajdona volt, de megengedték jobbá­gyaiknak és zselléreiknek a faizást, sertésmakkoltatást, az erdei legel­tetést és gyűjtögetést, amelyekért a Mária Terézia-féle úrbérrendezésig változó mértékű robottal és más szolgáltatásokkal, illetve makkoltatás esetén sertéstizeddel tartoztak. Az erdős határú falvakban a jobbágyok kereskedtek is a tűzifával, de a hasznán megosztoztak a földesurakkal. A XVIII. század közepéig a jobbágyok sokfelé szinte korlátozás nélkül irthattak szántóföldi művelésre alkalmas erdőket, hiszen ezek dézsma- kötelesek lévén növelték a földesúr(ak) jövedelmét. Az úrbérrendezés országosan egységes keretbe foglalta a jobbágyok és zsellérek erdővel kapcsolatos tevékenységét, elismerve a földesurak kizárólagos birtokjogát az erdőre. Településenként rögzítette az úrbére­sek erdőhasználati jogait és felsorolta az ennek fejében nyújtandó szol­gáltatásokat. Az erdős határú falvakban a robotterhek egy részét ez ké­pezte. A zselléreknek rendszerint fél öl fát kellett kitermelni, a jobbá­gyoknak pedig telkenként egy fél öl fát elfuvarozni a megadott helyre.149 A domoszlói közbirtokosok 1807-ben úgy határoztak, hogy „min­den héten pénteki napon minden jobbágy maga szükségére egy szekér fát vihet a közös erdőkbül, onnan, ahol nekik kimutattatik... a gyalog­jobbágyoknak, vagyis házas zselléreknek, kiknek igás marhájuk nin­csen, az faizás egy héten kétszer engedtetik meg, úgymint kedden és 147 Petercsák Tivadar 2001a. 213. 148 Csizmadia Andor 1979. 15. 149 Petercsák Tivadar 1994. 44-A6.; 1997. 205-206. 49

Next

/
Thumbnails
Contents