Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves Megyében (XVIII-XX. század) - Studia Agriensia 23. (Eger, 2003)
II. HEVES MEGYE FÖLDRAJZI ÉS GAZDASÁGI ADOTTSÁGAI, KÖZIGAZATÁSI KERETEK
Megnevezés Szántó Kert Rét Legelő Szőlő Erdő Nádas Nem termő Tiszafüredi járás kát. h. 61279 788 15059 20621 520 2243 352 7952 % 56,3 0,7 13,8 18,6 0,4 2,6 0,3 7,3 Hatvani járás kát. h. 41967 1443 3188 4792 3479 13690 29 3454 % 58,8 2,0 4,5 6,9 4,9 17,85,0 Hevesi járás kát. h. 74145 1292 5111 1334 3631 853 94 5655 % 71,4 1,3 4,9 12,6 3,5 0,8 0,1 5,4 Gyöngyösi járás kát. h. 60469 1757 5609 10415 10411 24862 41 4564 % 51,4 1,4 4,8 8,9 8,6 21,03,9 Gyöngyös m. város kát. h. 2659 166 163 845 1777 3261861 % 27,3 1,8 1,8 8,6 18,3 33,58,7 Egri járás kát. h. 69638 1799 5409 13974 2673 243675828 % 56,0 1,5 4,5 11,3 2,2 19,64,9 Eger m. város kát. h. 3699 454 538 1249 2574 1345899 34,2 4,2 4,9 11,5 24,7 12,48,1 Pétervásárai járás kát. h. 31132 1080 6800 15881 68 465963871 % 29,5 1,0 6,4 15,1 0,5 44,23,3 A szántóföldek a XIX-XX. században jóval felülmúlták a többi termelési területeket. A rétek és a legelők rovására a szántóföldek kiterjedése kis mértékben, de emelkedett az 1930-as évekig, majd a század közepére csökkent. A szántóföldek térbeli eloszlását tekintve teijedel- mük a pétervásárai járás kivételével minden járásban meghaladta az 50%-ot. A rétgazdálkodás a sok szikes és áradmánytalaj folytán a tiszafüredi járásban volt a legjelentősebb. Itt messze meghaladja a megye más tájain 4-5% között mozgó rétségeket. Nagyobb százalékszámot csak az északi, viszonylagosan terméketlenebb területeken, a pétervásárai járás mezőgazdálkodásra kevésbé alkalmas, nagyrészt kiirtott erdőterületein ért el. A rétek időbeli megoszlását figyelve erős apadást észlelhetünk a XIX-XX. század fordulóján, illetve az 1930-as, ’50-es évek között. A legelők elterjedése jórészt ugyanazon természet adta feltételekhez van kötve, mint a réteké. Ennek megfelelően a legtöbb legelő a tiszafu24
