Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves Megyében (XVIII-XX. század) - Studia Agriensia 23. (Eger, 2003)
II. HEVES MEGYE FÖLDRAJZI ÉS GAZDASÁGI ADOTTSÁGAI, KÖZIGAZATÁSI KERETEK
AXIX-XX. század fordulóján a megye népességének háromnegyede számára a mezőgazdaság és az őstermelés biztosította a megélhetést. 1890-1910 között 75,7%-ról 67,3%-ra csökkent a mezőgazdasági népesség aránya, de így is domináns szektor maradt.56 1930-ban a kereső lakosság 67,3%-a, az eltartottaknak pedig a 63,6%-a élt a mezőgazdaságból. 51%-uk saját birtokán gazdálkodott, 49%-át más birtokosok foglalkoztatták.57 A megye változatos térszíni formái következtében eltérőek az egyes tájak mezőgazdasági adottságai. Kutatási témánk szempontjából elsősorban az állattenyésztés és az erdőgazdálkodás feltételeit, megyén belüli megoszlását érdemes szemügyre venni. Ebben segítségünkre lehetnek a művelési ágakra vonatkozó és a XIX. század végétől vezetett statisztikai adatok.58 Megnevezés 1895 1925 1934 1958 kát. h. % kát. h. % kát. h. % kát. h. % Szántó 331241 46,2 333655 52 334092 52 326250 47,4 Kert 7521 1 7736 1,2 8982 1,4 14757 2,1 Rét 58116 8 42748 6,7 41826 6,5 26414 3,8 Legelő 100946 14 82028 12,8 80930 12,6 70580 10,3 Szőlő 5166 0,7 23822 3,7 24822 3,9 27024 3,9 Erdő 118668 16,5 118358 18,5 117 370 18,3 184248 26,8 Nádas 1432 0,1 581 0,09 507 0,08 287Nem termő 26856 3,7 32526 5 33090 5,2 39225 5,7 Összesen 717636 641452 641 619 688785 A megyén belül járások szerint vizsgálhatjuk az egyes termelési ágak szerint a földterület megoszlását 1930-ban.59 56 Heves megye kézikönyve 1997. 35. 57 Hevesvármegyei... 1936. 44-45. 58 Hevesvármegyei... 1936. 46.; Nagy József 1970. 141. 59 Hevesvármegyei... 1936. 46. 23
