Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves Megyében (XVIII-XX. század) - Studia Agriensia 23. (Eger, 2003)

IV. PARASZTI ERDŐ- ÉS LEGELŐKÖZÖSSÉGEK - 9. A legeltetési társulatok, erdőbirtokosságok sorsa a XX. század második felében

Heves megyében 59 erdőbirtokossági társulat működött 11.075,3 ha területen.513 (A névsort L. Függelékben.) Kisnánán már 1995-ben megalakult 140 taggal a Mátra-Csurgói Erdőbirtokossági Társulat. Itt az 1950-es évekig négy erdőbirtokosság működött (Lippe erdőbirtokosság, Safranka erdőbirtokosság, zsellér er­dőbirtokosság, újerdő birtokosság), így amikor az 1980-as évek végén lehetőség nyílt a régi erdőket visszaszerezni a termelőszövetkezettől, a gazdák szervezkedni kezdtek. 1989-ben a tsz-szel kötött megállapodás alapján az erdők magántulajdonba kerültek, és az 1994-es törvény meg­jelenéséig tulajdonközösségben használták, mint 1957 előtt. Az erdő tulajdonrészeket itt aranykorona szerint tartják nyilván. 1 aranykorona 0,45 hektár erdő, s ez egy szavazati jogot jelent a közgyűlésben. Az 5 tagú elnökség vezetője az elnök, s mellette a gazdaságvezető végzi a pénz- és erdővágási ügyeket. A tagok a társulat megalakulásakor arany­koronánként 500 forint hozzájárulást fizettek a közös költségekre. Egy alkalommal már osztalékot is kaptak, aranykoronánként 1000 forintot. A tagok erdőből való részesedésének másik módja, amikor a társu­lat tisztításkor vagy gyérítéskor favágó vállalkozóval kidönteti a fát, majd az elnök, gazdaságvezető és az erdész nyilasokat (parcellákat) alakít ki oly módon, hogy az álló határfákra festik az adott nyilas szá­mát. A nyilasoknak megfelelő számú nyilat (papírcédulát) készítenek, s a jelentkező tulajdonosok egy kalapból nyilat húznak (sorsolnak) ugyanúgy, mint a XX. század elején. Az ily módon a tagnak jutó terü­letről ő gyűjti össze a fát, az erdész felmérése alapján fizet érte, majd a gazdaságvezetőtől kapott szállítási bárca ellenében viheti haza. A kisnánai erdőbirtokosok ismét magukénak érzik az erdőt. A tulaj­donosi szemlélet megerősödését jelzi, hogy az utóbbi két év alatt köz­munkában három új hidat építettek az erdei utakhoz, kitisztították a Csurgó-forrást és faházat és pihenőhelyet alakítottak ki a környéken.514 513 Az Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatósága vezetőjének, Kondor Istvánnak. a segítségét köszönöm. 514 Saját gyűjtés. Kisnána 1999. Köszönöm Koncsos Sándor elnök-polgármester és Koncsos István egykori erdész adatait. 212

Next

/
Thumbnails
Contents