Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves Megyében (XVIII-XX. század) - Studia Agriensia 23. (Eger, 2003)

IV. PARASZTI ERDŐ- ÉS LEGELŐKÖZÖSSÉGEK - 7. A közös erdő használata

ra.419 Az ivádi nemesi közbirtokosság legeltetési társulatának az elnöke 1940. október 22-én a közgyűlés határozata értelmében kért engedélyt az erdő-felügyelőségtől, hogy a Rázvágy dűlőben lévő 4 kát. hold erdő­ben tarvágást, a Bátka lápai erdőben pedig ritkítást végezzenek.420 Az erdész a közbirtokossági elnökkel, a pénztárossal, erdőgazdával és néhány taggal késő ősszel, tél elején vonult ki az erdőre és megjelöl­ték a kivágható területet, a nyilast (Bodony, Felsőtárkány, Szilvásvárad, Mikófalva, Egerbocs). A terület határán álló fákat megcirkálták, meg­csikarták (Egerbocs), vagyis kéz magasságban lefaragták az oldalát. Mindig az erdész döntötte el, hogy az adott területen milyen vágás le­gyen. Tallóra vágáskor (tarvágás) minden fát kitermeltek, csak 40-50 méterenként hagytak egy-egy magfát. A közbirtokossági erdőkben gya­koribb volt a ritkítás (tisztítás, szálalás), amikor a növendék fákat vág­ták ki. Gyérítéskor a beteg, fejlődésben elmaradt fákat termelték ki.421 A tagok a fából a jog, erdőjog alapján részesedtek. Ezt hívták még illető­ségnek (Felsőtárkány, Szilvásvárad, Egerbocs, Bélapátfalva, Noszvaj), illet­ménynek (Gyöngyössolymos), résznek (Bükkszék) is. Az erdőjog a legelő­joghoz hasonlóan eredetileg a szántóföldhöz, a telki állományhoz tartozott. Az erdőelkülönítéskor egy-egy gazdának a birtoka után járó erdőterületnek a közösen használt erdőből ráeső tulajdonrészét jelentette. A Palócföld falvai­ban általában egynyolcad telek után kaptak egy erdőjogot. Több községben úgy emlegetik, hogy a tagosításkor fél fertál föld után járt egy jog.422 419 HML V-263/1. 160. 420 HML V-269/a/l. 421 Petercsák Tivadar 1985. 258. 422 Az erdőterület mértékének a szántóföldi szesszió nagyságához való kapcsolódása or­szágosan elterjedt. Az Északi-középhegység falvaiban általában szintén egynyolcad telek,/«/ kvárta, illetve fél fertál után járt egy illetőség. - Petercsák Tivadar 1992.60. Ugyanennyi volt pl. a Zala megyei Szilvágyon, de Veszprém megyében egy fertály (1/4 telek) után kaptak egy erdőjogot. - Hegyi Imre 1975. 499. Diósgyőrben egy ráta föld (2,5 kát. hold) után járt egy illetőség. - Mádai Gyula 1965. 126. Könnyebb volt az erdőhasználatot, a faosztást megszervezni, ha a helyi birtokviszonyokat, a sok rész­telket és a nagy számú zsellért figyelembe véve (az 1853-as úrbéri pátens és az 1871. évi Lili. te. szerint 8 úrbéri zsellér számára az erdőből egy egész telek utáni illetőség járt) minél kisebb eszmei egységeket állapítottak meg. Ugyanakkor több faluban a zsellérek házanként kaptak egy erdőjogot, amit zselléijognak is neveztek, s ez fenn­tartotta a nincstelenek minimális jogát az erdőhöz. - Petercsák Tivadar 2001a. 218. 181

Next

/
Thumbnails
Contents