Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves Megyében (XVIII-XX. század) - Studia Agriensia 23. (Eger, 2003)

IV. PARASZTI ERDŐ- ÉS LEGELŐKÖZÖSSÉGEK - 7. A közös erdő használata

Felsőtárkányban és Bodonyban 4 kát. hold után járt egy erdő illetőség, a földnélküli zsellérek egy-egy gyalogilletőséget kaptak Felsőtárkányban.423 A bodonyi űrbéres erdőbirtokosság a 65,5 házhely (262fertály) után 1018 kát. hold erdővel rendelkezett, a zsellér erdőbirtokosság tulajdonában 71,8 kát. hold, az új erdőbirtokossági társulat tulajdonában pedig 1027,5 kát. hold erdő volt. 1954-ben a bodonyi új erdőbirtokosság 251 tagjának katasztrális holdban megszabott arányrésze tagonként a 0,5-10 kát. hold között változott.424 A közbirtokosságok nyilvántartották az erdőilletőségeket, Felsőtárkányban 1935-ben 352, 1937- ben 350, 1941-ben 360, 1943-ban 368 illetőségről tudósítanak a közgyűlési jegyzőkönyvek.425 Gyöngyössolymoson az úrbéres zsellér erdőbirtokosság 210 kát. hold 935 négyszögöl erdőterülete 166 illetményből, a gyöngyöspüspöki volt úrbéres erdőbirtokosság 170 kát. hold 870 négyszögöl erdeje 202 illetményből állt.426 Bélapátfalván 1949-ben 368 illetőséget tartottak nyilván.427

A gyermekek a jogot a szántófölddel együtt örökölték, de a XX. századra esetenként külön is vált az erdőjog, és azt szabadon adhatták-vehették. A tapasztalat szerint az erdőjogot nem szívesen adták el, erre csak akkor került sor, ha a család anyagilag „megszorult”. Az erdőjog értéke a helyi körülmények szerint változott, pénzért, állatért vagy terményért értékesítették. Felsőtárkányban a két világháború közötti években 120 pengőért adtak el egy erdőjogot, Gyöngyössolymoson viszont egy malac áráért cserélt gazdát. Örökléskor a gyermekek rendszerint egyformán részesedtek az erdőjogból, ezért idővel nagyon sok töredékjog keletkezett.428

Az egy család birtokában lévő erdőjog mennyisége a tulajdonos társadalmi helyzetétől függött. Felsőtárkányban egy 1932-es nyilvántar423 Petercsák Tivadar 1987. 151.

424 EN A 2854-84. 3/a„ 5.

425 Petercsák Tivadar 1987. 153.

426 Nagy Gyula 1964. 245.

427 HML V-210/a/20. 4. sz. 277.

428 Emiatt a Dunántúl középső vidékén és a Duna-Tisza közén a holdjogokban való számolás váltotta fel a telekjogot. Ennél minden hold szántóföldhöz tartozott egy eszmei erdőjog-rész. Ugyanez előfordult a Hargita vidékén is. - Hegyi Imre 1975. 495-500.

182