Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves Megyében (XVIII-XX. század) - Studia Agriensia 23. (Eger, 2003)
I. A FALUSI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉGEK TÖRTÉNETI KÉRDÉSEI ÉS TÖRVÉNYI KERETEI
lentett az állattenyésztés számára. Ezért az 1894. évi XII. te. korlátozta a közös legelők felosztását, amikor előírta, hogy ahhoz a földművelés- ügyi miniszter engedélye szükséges. A fenti mezőgazdasági törvény rendelkezett a legeltető közösségek szervezéséről. Eszerint az osztatlan közös tulajdont képező legelőknél az érdekelt birtokosok közgyűlése állapítja meg a legelőrendtartást, a legeltetés, az állattenyésztés és az apaállattartás módozatait. A közgyűlés elnöke rendszerint a községi bíró, a birtokossági közgyűlés határozatait pedig a községi elöljáróság hajtja végre.27 Az 1913. évi X. te. mondja ki, hogy a közbirtokosságok legeltetésben érdekelt tagjaiból legeltetési társulatokat kell szervezni. A jogképes társulatnak tagja volt mindenki, akinek a társulat kötelékébe tartozó legelőben tulajdoni vagy használati illetősége volt. Az illetőség másra is átruházható. A társulat köteles volt legelőrendtartást megállapítani. A kiadásokat a legeltetési díjakból és a társulat vagyonának a jövedelmeiből fedezték, s ha ez nem elegendő, tagsági járulékot is kivethettek. A társulatot az elnök képviselte, mellette választmány működött. A tagok a társulat ügyeiben a közgyűlésen határoztak, de itt választották meg a tisztségviselőket és állapították meg a legelőrendtartást is. Közgyűlést évenként legalább egyszer kellett tartani, itt a tagok szavazati jogukat illetőségeik arányában gyakorolták. A közös legelő tulajdonosa a társulat volt, ahol a tagok illetőséggel rendelkeztek.28 A rendelet végrehajtása, a legeltetési társulatok megalakulása az első világháború kitörése miatt sokáig elhúzódott, és csak az 1920-as, ’30-as években történt meg. Az 1913. évi XXXIII. te. az erdőkre nézve is lehetővé tette, hogy a közös erdőt a birtokosok közgyűlése a birtokosokat megillető szavazatok kétharmados többségével és a földművelésügyi miniszter jóváhagyásával eladhatja, elcserélheti, de az elidegenítés csakis az állam, a politikai község stb. részére történhetett. A közös erdő felől a közös birtokosok összessége a gyűléseken kívül egyáltalán nem rendelkezhetett.29 E törvény szerint az erdőbirtokosságot a gyűlés testesíti meg, a 27 Magyar törvénytár 1912. 787-788. 28 Csizmadia Andor 1977. 45-47. 29 Csizmadia Andor 1977. 40. 13
