Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves Megyében (XVIII-XX. század) - Studia Agriensia 23. (Eger, 2003)
I. A FALUSI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉGEK TÖRTÉNETI KÉRDÉSEI ÉS TÖRVÉNYI KERETEI
lönítsék. Az így különválasztott legelőterületek földesurakat illető részei azok teljes tulajdonjogú egyéni birtokába kerültek, de a jobbágyok és zsellérek legelőit a törvény osztatlanul hagyni rendelte. A legelő- használat rendjét a jobbágyközség határozta meg.22 Az 1848-as jobbágyfelszabadítás megszüntette az úrbériséget és a jobbágy szabad tulajdonosa lett az általa müveit földnek. Ugyanakkor rendezetlenül maradt az erdő és a legelő kérdése, amelyet I. Ferenc József 1853. március 3-án kibocsátott úrbéri pátense oldott meg. Ez kötelezővé tette a legelő és az erdő korábban csak engedőleges elkülönítését a foldesúr és az úrbéresek között. Az elkülönítést a rendelet nyomán felállított úrbéri bíróságok intézték. A legtöbb vita az egy jobbágytelekre eső legelő- és erdőjárandóság mennyisége körül bontakozott ki. A rendeletben megszabott jobbágy telkenkénti 4-22 magyar hold közötti legelő és 2-8 hold közötti erdőterület kiszabását a legelő és az erdő minősége, az úrbéri faizási haszonvétel gyakorlata befolyásolta. A jobbágytelket vették alapul, és nyolc úrbéri zsellér számára egy egész telek utáni legelőt és erdőt számítottak.23 Az 1850-es évek végétől az 1870-es évekig zajló tagosítási és elkülönítési perek során településenként megszabták az egy telekre jutó legelő és erdő mennyiségét, és külön kimérték a volt úrbéresek számára. Az erdőt és a legelőt azonban nem osztották szét az egykori jobbágyok és zsellérek között - hiszen csekély mértékük miatt ezeket külön-külön fenntartani nem lehetett -, hanem közös kezelésben maradtak és osztatlanul birtokolták. A parasztság közös erdő- és legelőhasználatát a XIX. század végétől megjelenő törvények foglalják egységes keretbe. Az úrbéri birtokrendezésről szóló 1871. évi Lili. te. szerint a volt úrbéresek tulajdonául kihasított erdőket, mint közös erdőket kellett kezelni, és gazdálkodásuk felett elrendelte a hatósági ellenőrzést. Az 1879. évi XXXI. te., az erdőtörvény mind a nemesi közbirtokosságoknál, mind a volt úrbéresek részére kihasított erdőterületeken az üzemterv szerinti közös gazdálkodást rendelte el, ami a területek erdő22 Az 1836:VI. te. 3., Vö: Balogh István 1994. 25. 23 Csizmadia Andor 1977. 35. 11
