Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)

G. ETÉNYI NÓRA: Hírek és számok a magyarországi hadiellátásról a 16-17. századi nyomtatványokban

rő, tapasztalt flamand humanista és diplomata, Busbequius először 1581-ben, majd sokszor megjelent Exlamatiója és az obszervens ferencesek sok szem- ponból irreális elképzelései.

Simon Wolder javaslatai nem megvalósíthatatlanok, s bár számításaiba több helyen is hiba csúszott, adatait egy wolfenbütteli példányon már egy korabeli kéz javította, de a számok mellett előterjesztett konkrét javaslatokat nem bírálta felül a korabeli kritikusa. Wolder nyolcvan oldalas könyvében külön foglalkozott azokkal a gyakorlati problémákkal is, hogy miként lehet előteremteni a szükséges katonaságot és pénzt, s ha már sikerült az alapokat megteremteni, akkor miként kell a zsoldot folyósítani, a csapatokat a leghatékonyabban felvonultatni, lőszerrel és élelmiszerrel ellátni, hogy a török kézen lévő területeket visszafoglalják.

Amint e fenti célratörő koncepciók is tükrözik, már a török elleni háború első időszakában is nagy számban jelentek meg olyan kiadványok, melyek az „ősellenség” előretörése nyomán nagyon konkrét felvetésekben fogalmazták meg a lehetőségeket és tennivalókat. Többféle szemlélet és sokféle cél ötvöződik a csupán néhány oldalas nyomtatványokban. Rengeteg túlzás, klisé, toposz jelent meg a felvonuló török sereg nagyságáról, pusztításairól, az elhurcolt keresztények számáról, az elvesztett és persze a megszerzett zsákmányról a korabeli német históriás és keresztényi énekekben.

Azonban ezeken a közérthetően megfogalmazott, populáris nyomtatványokon túl szemléletükben egészen más típusú kiadványokat is találunk, s kitűnik, hogy milyen fontos a közzétett relációk információtovábbító szerepe. Ha a hadi eseményekről tájékoztató hírleveleket, a nyomtatott beszámolókat vizsgáljuk, az tapasztaljuk, hogy nagyságrendjüket és forrásaikat tekintve megfogható, konkrét és hitelesnek tekinthető adatokat tesznek közzé a török seregek nagyságáról, készleteikről, haderejéről már a török háborúk első időszakában is.

Elsősorban a török sereg nagysága volt nagy érdeklődésre számottartó információ a korabeli kiadványokban. így például Szulejmán Bécs felé vonuló hadseregéről jelent meg pontos kimutatás egy 1529. június 25-26-27-i kémjelentés alapján, mely Belgrádot elhagyó, Buda felé előrenyomuló 60 000 gyalogosból és 30 000 lovasból álló török főseregről számolt be, a csapattestek vezetőt is megnevezve.9 A felvonuló török seregek bemutatása a későbbiekben bevett gyakorlattá vált néfassung wider den Tiircken vorzunehmen. Neben einem vor allbereit 140. Jahren heraus gegeben Anschlag eines Zugs wider die Türcken/ dem günstigen Leser zu Lieb hiebey gedruckt in diesem nunmehro zu End lauffenden 1663sten Jahre. ” Fordítása: Laczházi Gyula 1999. 113-132.

9 HAB 108. Quod. 9. „Copey und lautier Abschrijft eins warhafftige Sendbrieffs, wie der Tur- ckischen Kayser Sólymán, diesen sein yezt gegenwärtigen Anzug wider die Christenhait geordnet, von Constantinopel aussgezogen, und gen kriehischen Weissenburg ankommet ist, wie folgt. Aus s frembder sprach in Hoch tewtsch Transsferirt."

88