Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)

G. ETÉNYI NÓRA: Hírek és számok a magyarországi hadiellátásról a 16-17. századi nyomtatványokban

met nyelvű nyomtatványokban, ha a hadjáratok kezdetén, általában Belgrádnál, a kémeknek sikerült pontosan felderíteni a seregek erejét és a résztvevő török egységek parancsnokainak nevét. Nemcsak a török had számáról, hanem a török ellen felvonuló seregekről is nagyságrendileg hitelesnek tekinthető jelentések láttak napvilágot. A 16. század folyamán a keresztény seregek nagyságáról beszámolójelentések általában utólagosak, de még ha egyidejűek is a jelentések, akkor sem valószínű, hogy a török kémek igazán használni tudták volna azokat, mert a török felderítés az eddigi kutatások szerint egészen más típusú információkra épített.10 1566-ban például a Győrnél állomásozó birodalmi seregről jelent meg kimutatás, részletesen felsorolva, hogy honnan mekkora segítség érkezett: eszerint a 26 850 lovas, valamint a jelentős számú gyalogság és száz naszádos mellett Lazarus von Schwendinek 9000 embere van, de még a magyar nemesek csapataira is számítanak. Károly főhercegnek pedig 24 000 gyalogosa és lovasa van.11

A birodalmi seregek jelenléte, a jelentős katonai veszteségek, Szigetvár és Gyula török kézre kerülése miatt 1566-ban kiugróan magas a magyarországi török háborúról német nyelven kiadott nyomtatványok száma. A hírek áramoltatásában azonban egy új fejezet kezdődik a tizenötéves háború idején. Nemcsak a birodalmi segítség és a segélycsapatok jelenléte, hanem a hosszabb békeidőszak után a török visszaszorításának a reménye is indokolta a nagyarányú érdeklődést és az intenzív propagandát. A 16. század végén már igen adatgazdag relációk láttak napvilágot a hadszínterekről. Elsősorban persze a szembenálló felek hadereje számított lényeges információnak. Kémjelentések alapján 1594- ben részletes listát tettek közzé a Magyarországon található török sereg méreteiről.12 Eszerint a mintegy 133 000 fős sereghez a mintegy 30 000-es tatár sereg mellett Hercegovinából 10 000 katona érkezett, Reradia bég 18 000, Hasszán basa görög vidékről 25 000 emberrel jött, Herrat basa fia, Kuret bég 3000 fős csapattal, Petrinyából 6000, Libanonból 4000, Klissából 5000, 15 000 Tripoli- ból és Mahomat basa, a török szultán rokona 36 000 valamint egy 7000-es és

10 Fodor Pál: Kémkedés a török korban. Keletkutatás 1995 ősz. 121-126. Dávid Géza - Fodor Pál: Oszmán hírszerzés Magyarországon. Ágoston Gábor: Információszerzés és kémkedés az Oszmán Birodalomban a 15-16. században. Mindkettőin: Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben. Szerkesztette: Petercsák Tivadar és Berecz Mátyás. Eger, 1999. 197-205. és 129-156.

11 App.H. 415. Röpl. 267. HAB 32.22. Pol. 43. H. 2210. „Warhaffte Zeitungen/ auss der Rom. Kay. May. Feldleger/ zwischen Raab und Camora vom ersten/ Septemb. Anno etc. 66. Von einer ansehenlichen fiirnemen Person/griindtlich bescltriben./ Item von einer andern Person gewisse verzeiclmuss des gegenwirtigen/ Kaserlichen Heers./ Getruckt zu Augspurg durch/ Mattheum Francken "

12 HAB 123.2. Quod. 28. H 1934. „Die Siebende Newe Zeitungen aus Ungern. Wie slarck das Türckische Kriegsvolck zu Ross und Fuss im Anzuge sey/ Auch Wie viel Tausent ein jeder Wasch oder Fürst/derer mit des Türckischen Keysers Vetter Eyljf/führen sollen... Erstlich gedruckt zu Prag bey Johan Schuman/ Anno 1594. ”

89