Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)

G. ETÉNYI NÓRA: Hírek és számok a magyarországi hadiellátásról a 16-17. századi nyomtatványokban

rodalomban. A kezdeti riadalmat, az elementáris elutasítást és az apokaliptikus víziókat fokozatosan ennek a vallásában, struktúrájában, kultúrájában és szokásaiban is eltérő világ megismerésének az igénye váltotta fel. A 16. század közepére fokozatosan reálissá váló új ellenségkép pedig mind inkább racionális javaslatokat várt el a török veszély elhárítására. Kezdetben latinul, de a 16. század közepétől egyre nagyobb számban németül, tehát már nemcsak a politikai és szellemi elit számára érthetően jelentek meg a török elleni háborút koncepcionálisan tárgyaló traktátusok. Simon Wolder elképzelése az Augsburgban tanácskozó Ferdinand király számára készült 1556-ban, de Wolder két év múlva szélesebb olvasóközönség számára nyomtatásban is megjelentette művét egyfajta nyilvános vitairatnak szánva. A török elleni háború lehetőségeit taglaló röpiratoknak nem az volt a funkciójuk, hogy a birodalmi gyűléseken megszavazott Türkenhilfét és a felállított birodalmi seregek költségét elfogadtassa a korabeli közvéleménnyel, hanem sokkal inkább utat nyitott a török elleni háború propagandájának.6

A széleskörű érintettséget jelzi, hogy a prédikátor irodalomban is meglepően korán feltűnt a finanszírozás kérdése. A Német-római Birodalomban megjelenő nyomtatott hírlevelek, keresztény népénekek nemcsak a török terjeszkedése miatt keseregnek, a bűnöket ostorozva, hanem a közös félelemre és közös lelkiismeretre apellálva a török ellen gyűjtendő pénz előteremtésére is megoldásokat javasoltak. Miszerint, ha az isteni útmutatást követve mindenki lemondana a világi hívságokról, az új divatos ételekről, fűszerekről, messzeföldről hozott újdonságokról, a nők a drága ruhákról, akkor ebből a pénzből könnyen előteremthető lenne a megfelelő összeg a török visszaszorítására. Egy másik gyakran visszatérő javaslat, hogy a jezsuiták vagyonának elkobzásából is remekül lehetne finanszírozni a török elleni háborút.

Az obszerváns ferencesek X. Leó pápa számára készített, a korszakban egyik legnagyobb hatású tervezetükben pontos számításokat közöltek, hogy miből lehetne finanszírozni a török elleni háborút, és ha minden kolostorból egy szerzetest küldenének, így akár száznegyvennégyezer ember harcolhatna a török ellen.7

A 16. századi átfogó koncepciózus javaslatokat többször is kiadták, egy-egy nagyobb hadjárat megindulása előtt újfent megjelentettek összegyűjtve többféle, akár egymásnak ellentmondó elképzeléseket. így kerülhettek egymás mellé egy későbbi, 1663. évi új kiadásban8 az Oszmán Birodalmat jól isme6 Winfried Schulze: 1978. 31-33.

7 App. H. 2062. Fordítása: Laczházi Gyula: Busbequius „Szózata” és az „Afium”. Irodalom- ismeret 1999. (X. évf.) 3-4. 113-131. Hatásáról: /?. Várkonyi Ágnes, 1974. 496.

8 HAB 182. Quod. 1. „Augeri Gislenii Busbequii Trium Trieum Caesarum Legali Exlamatio sive De re Militari contra Turcarum Instituenda Consilium. Aug. Gisl. Von Busbek/ Dreyer Keysere Legatens/ bewegliche Aufnahmung oder Bedenken/ welcher gestalt eine Kriegver87